Főmenü megnyitása
Mikhail Tukhachevsky.jpg

Mihail Nyikolajevics Tuhacsevszkij (oroszul: Михаил Николаевич Тухачевский), (Alekszandrovszkoje, ma Szlednyevo, Szmolenszki terület, 1893. február 16.Moszkva, 1937. június 12.), a Szovjetunió marsallja, a hadtörténelem kiemelkedő alakja, a Szovjetunió Forradalmi Katonai Tanácsának elnökhelyettese, a Kommunista (bolsevik) Párt Központi Bizottságának póttagja, a honvédelmi népbiztos helyettese. A legnagyobb stratégák közé tartozott, katonai zseni és a Vörös Hadsereg büszkesége volt, akit a külföldi újságok Vörös Napóleon néven is emlegettek.

Harcolt a cári hadseregben az első világháborúban, majd a bolsevikok oldalán vett részt az orosz polgárháború számtalan csatájában és a lengyel–szovjet háborúban. A Szovjetunió első öt marsalljának egyike. Több nyelven beszélt, időnként diplomáciai feladatokat is ellátott. Katonai vezető pozíciója sokáig megingathatatlannak tűnt: a rábízott feladatokat legjobb tudása szerint végrehajtotta, és gondosan vigyázott arra, hogy ne keveredjen a pártpolitikába.

A sztálinista rendszer mégis az ellenséggé minősítette. 1937-ben letartóztatták szovjetellenes tevékenység, kémkedés és hazaárulás koholt vádjával. A bíróság ítélete szerint fasiszta, lengyel és japán kém, az államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetője volt. Erőszakkal kicsikart beismerő vallomása után halálra ítélték, és június 12-én hét másik katonai vezetővel együtt kivégezték. Likvidálása a sztálini tisztogatások, a „csisztka” fontos lépése volt: megmutatta, hogy még a legmagasabb pozíciókban lévőket is bármikor legyilkolhatják. Sztálin halála után Tuhacsevszkij marsallt az elsők között, már 1957. január 31-én rehabilitálták.