Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-18-2
Gróf széki Teleki László (Pest, 1811. február 11. – Pest, 1861. május 7.) magyar politikus, író; az Magyar Tudományos Akadémia levelező, rendes, majd tiszteleti tagja, az Ellenzéki Kör elnöke. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt és az azt követő években a magyar önállóság ügyének egyik legaktívabb és talán legeredményesebb külföldön tevékenykedő képviselője volt. 1859–1860-ban a magyar politikai emigrációt vezető Magyar Nemzeti Igazgatóság harmadik tagja volt Kossuth Lajos és Klapka György mellett.
Szülei Teleki László gróf és Mészáros Johanna bárónő. Apja 1821-ben bekövetkezett halála után gyámja az apja első házasságából született féltestvére, Teleki József (1790–1855) lett. Otthon nevelkedett, majd 1828–1830 között a református kollégium diákjaként három évet töltött Sárospatakon. 1833-ban nyugat-európai körútra indult. Tanulmányait Berlinben, Friedrich Carl von Savigny és Leopold von Ranke professzoroknál folytatta.
Politikai pályafutása az 1837–1838. évi erdélyi országgyűlésen Fogaras vármegye követeként indult. Az 1843–1844. évi pozsonyi országgyűlésen Teleki már egyértelműen a főrendi ellenzék egyik legradikálisabb és meghatározó tagja volt. 1847. január 24-én kezdeményezésére és elnökletével egyesült a Ráday Gedeon gróf vezette Nemzeti Kör és a Teleki vezette Pesti Kör, amivel létrejött az Ellenzéki Kör.
Az 1848-as forradalom kitörése után 1848. augusztus 29-én Batthyány Lajos kinevezte párizsi követnek. A rábízott feladatok meglehetősen sokoldalúak voltak, majd miután a szabadságharc miatt Magyarország egyre jobban elszakadt a külföldtől, a párizsi diplomáciai központ fokozatosan átvette a külügyek irányítását, befolyása valamennyi, Nyugat-Európában tevékenykedő követre kiterjedt.
A szabadságharc bukása után hazatért, majd az 1861-es országgyűlésben politizált. A Határozati Párt vezetőjeként kezdettől elutasított minden esetleges alkut Ausztriával. Amikor belátta, hogy álláspontjával még pártjában is egyedül maradt, a Ferenc József uralkodónak adandó országgyűlési válasz vitájának előestéjén, május 7-én otthonában - gróf Széchenyi István 1860. április 8-i példáját követve - gróf Teleki László öngyilkos lett.