Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-7-1
A cetcápa (Rhincodon typus) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a rablócápa-alakúak (Orectolobiformes) rendjébe, ezen belül a monogenerikus cetcápafélék (Rhincodontidae) családjába tartozó faj. Egyéb magyar elnevezései: érdescápa, rablócápa, érdes cetcápa vagy bálnacápa.
Ez a legnagyobb élő cápafaj. Lassan, nyugodtan mozog, és a vízből kiszűrt apró állatokat eszi. Legnagyobb igazolt példányának hossza 12,65 méter, tömege körülbelül 21,5 tonna volt, tehát körülbelül akkora, mint egy észak-amerikai iskolabusz. Egyes beszámolók szerint 14 méternél hosszabb és 30 tonnánál nehezebb példányok is élnek. Nemcsak a legnagyobb cápa, de egyúttal a legnagyobb nem emlős, de gerinces állat is. Körülbelül 60 millió éve, a paleocén korban jelent meg; mára nemének, a Rhincodonnak és egyúttal a cetcápaféléknek (Rhincodontidae) is ez az egyetlen életben maradt képviselője.
A trópusi óceánok nyílt vizeit kedveli; 22 °C-osnál hűvösebb vízben ritkán található. Egyes kutatók szerint akár 70 évig is elélhet, de ez nehezen bizonyítható.
A víz szűrésére használt szája viszonylag nagy. Fő táplálékai a planktonok. Manapság csak három vízszűrő cápafaj ismert: ilyen még az óriáscápa (Cetorhinus maximus) és az óriásszájú cápa (Megachasma pelagios). E három cápafaj az emberre veszélytelen. A cetcápa majdnem állandó kísérője a kalauzhal (Naucrates ductor), és egyes Remora-fajok, amelyekkel szimbióta kapcsolatban él.
A tudomány először 1828 áprilisában szerzett tudomást erről a porcos halról, amikor a dél-afrikai Tábla-öbölben (Table Bay) megszigonyoztak egy 4,6 méteres példányt. Andrew Smith skót katonai tábori sebész, aki akkortájt Fokvárosban, a brit hadseregben szolgált, a következő évben írta le az új fajt. Nevében a „cet” előtag az állat méreteire utal, hiszen jó néhány cetnél nagyobb, ráadásul úgy is táplálkozik, mint a sziláscetek.