Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-25-2
(Bruno Brive és Malcolm McDowell)
A Caligula 1979-ben bemutatott színes, olasz–amerikai erotikus filmdráma, amely a hírhedt római császár, Caligula (12. augusztus 31. – 41. január 24.; uralkodott: 37. március 18-ától haláláig) rémuralmának közel négy esztendejét mutatja be.
Tinto Brass alkotása a filmtörténet egyik leghírhedtebb darabja, melynek elkészítése évekig elhúzódott, és számos peres ügyet eredményezett. A Caligula ezenkívül főleg annak köszönheti hírhedtségét, hogy Bob Guccione producer a rendező tudtán kívül éjszakánként pornográf képsorokat forgatott a díszletek között, az obszcén jeleneteket pedig a forgalmazásra szánt változatban helyezte el.
A legendák szerint az 1979-es cannes-i filmfesztiválon versenyen kívül bemutatott verzió mintegy 3 és fél óra volt. Ez a változat azután soha többé nem került a közönség elé. A Caligula hivatalosnak tartott verziója 156 perc, ám számos országban – ahol egyáltalán szóba jöhetett a bemutató – a cenzúra vágásokat rendelt el: létezik például olyan vágott verzió, melyből több mint egyórányi anyag hiányzik.
A film az évtizedek folyamán azonban nemcsak pocskondiázásban részesült, hanem – nyilvánvaló szakmai hibái ellenére – kultusz is kialakult körülötte. A legtalálóbban talán az egyik női főszereplő, Helen Mirren minősítette a filmet, amikor „művészet és genitáliák páratlan találkozásának" nevezte. A filmalkotás egyesek szerint helyet foglal minden idők legrosszabb filmjei között is.
Magyarországra semmilyen hivatalos formában nem jutott el a Caligula egyik változata sem: 2007 végéig bezárólag nem vetítették a mozik, nem került egyik hazai tévécsatorna műsorára sem, nem adták ki se VHS-en, se DVD-n.