Évszázadok: i. e. 1. század1. század2. század

41 más naptárakban
Gergely-naptár 41
Ab urbe condita 794
Bahái naptár -1803 – -1802
Berber naptár 991
Bizánci naptár 5549 – 5550
Buddhista naptár 585
Burmai naptár -597
Dzsucse-naptár N/A
Etióp naptár 33 – 34
Hindu naptárak
Vikram Samvat 96 – 97
Shaka Samvat N/A
Holocén naptár 10041
Iráni naptár 581 BP – 580 BP
Japán naptár 701 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár 2737–2738
Kopt naptár -243 – -242
Koreai naptár 2374
Muszlim naptár 599 BH – 598 BH
Örmény naptár N/A
Thai szoláris naptár 584
Zsidó naptár 3801 – 3802

Évtizedek: i. e. 1-es évek1-es évek10-es évek20-as évek30-as évek40-es évek50-es évek60-as évek70-es évek80-as évek90-es évek

Évek: 3637383940414243444546

Események szerkesztés

Római Birodalom szerkesztés

  • Caligula császárt (helyettesei január 7-től júniusig Quintus Pomponius Secundus, októberig Quintus Futius Lusius Saturninus, majd Quintus Ostorius Scapula) és Cnaeus Sentius Saturninust (helyettese Marcus Seius Varanus és Publius Suillius Rufus) választják consulnak.
  • Január 24 - Caligula császárt saját testőrei meggyilkolják, majd megölik negyedik feleségét, Milonia Caesoniát és egyéves lányát is. Nagybátyját, a sokak által lenézett, sőt fogyatékosnak tartott Claudiust egy ajtó mögül húzzák elő a katonák, hogy a táborukba vigyék. Miután a szenátus nem tudott megegyezni a köztársaság visszaállításáról, a praetoriánus gárda nyomására Claudiust császárrá kiáltják ki.
  • Claudius eltörli Caligula minden rendeletét, de gyilkosait elítélik és kivégzik.
  • Claudius átadja a római igazgatás alatti Júdeát és Szamáriát az Észak-Palesztinát uraló Heródes Agrippának és megengedi neki a királyi cím használatát. A zsidók visszakapják szabad vallásgyakorlásukat, de Rómában tilos téríteniük.
  • Iulia Livillát (Caligula testvérét) és ifjabb Senecát paráználkodás miatt a császár Pandateriára, illetve Korzikára száműzi. Az év végén vagy a következő év elején Livillát Claudius parancsára halálra éheztetik.
  • A germánok (a chattus, marsus és chaucus törzsek) átkelnek a Rajnán és betörnek római területre, de visszaverik őket.

Kína szerkesztés

  • Kuang Vu császár Ma Jüan vezetésével sereget küld a lázadó vietnami Trưng nővérek ellen.
  • Kuang Vu elválik a hivatalos császárnétól, Kuo Seng-tungtól (aki a második felesége és politikai okokból vette el) és első feleségének, Lin Ji-huának adja a császárnéi címet. Két évvel később a trónörökösi cím a Kuótól született fiáról átszáll a Lintől született fiúra.

Születések szerkesztés

Halálozások szerkesztés

Kapcsolódó cikkek szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 41 című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.