Sacramento (folyó)

Kaliforniái folyó

A Sacramento folyó (spanyolul: Río Sacramento) az Amerikai Egyesült Államokban Észak-Kalifornia fő folyója, Kalifornia legnagyobb folyója.[1] A folyó a Klamath-hegységben ered, és 400 mérföldön (640 km) keresztül folyik dél felé, mielőtt eléri a Sacramento-San Joaquin folyó deltáját és a San Franciscó-i öblöt. A folyó 19 kaliforniai megyében mintegy 26 500 négyzetmérföldet (69 000 km²) öntöz, főként a Sacramento völgye néven ismert, a Coast Ranges és a Sierra Nevada által határolt termékeny mezőgazdasági régióban, de egészen Északkelet-Kalifornia vulkanikus fennsíkjáig is elnyúlik. Történelmileg a vízgyűjtője egészen Oregon dél-középső részéig ért északra, ahol a ma már elsősorban endorheikus (zárt) Goose-tó ritkán tapasztal déli kiáramlást a Pit folyóba, a Sacramento legészakibb mellékfolyójába.

Sacramento
Közigazgatás
OrszágokAmerikai Egyesült Államok
ÁllamKalifornia
TelepülésekRedding, Red Bluff, Sacrament
Földrajzi adatok
Hossz644 km
Vízgyűjtő terület71 500 km²
é. sz. 40° 43′ 03″, ny. h. 122° 25′ 13″
TorkolatSuisun Bay
é. sz. 38° 03′ 48″, ny. h. 121° 51′ 10″
Elhelyezkedése
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Sacramento témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Sacramento és széles természetes árterülete egykor bővelkedett halakban és más vízi élőlényekben, nevezetesen Észak-Amerika egyik legdélebbi nagy csinanyolcas-folyójában. Az emberek körülbelül 12 000 éve függtek a vízgyűjtő hatalmas természeti erőforrásaitól, ahol Kalifornia egyik legsűrűbb indián lakossága élt. A folyó már az ókor óta kereskedelmi és utazási útvonalat biztosít. A Sacramento völgyben több száz, regionális szokásokat és hagyományokat osztó törzs élt, amelyek először az 1700-as évek végén kerültek kapcsolatba az európai felfedezőkkel. Gabriel Moraga spanyol felfedező 1808-ban Rio de los Sacramentosnak nevezte el a folyót, amelyet később lerövidítettek és Sacramentóvá anglicizáltak.

A 19. században a Sacramento folyó egyik mellékfolyóján aranyat fedeztek fel, ami elindította a kaliforniai aranylázat és az államba irányuló hatalmas népességáramlást. Az olyan szárazföldi utak, mint a California Trail és a Siskiyou Trail emberek százezreit vezették az aranylelőhelyekre. A század végére a bányászat megszűnt a gazdaság jelentős részét képezni, és sok bevándorló a földművelés és az állattenyésztés felé fordult. A Sacramento folyó mentén számos népes település jött létre, köztük az állam fővárosa, Sacramento. Az intenzív mezőgazdaság és a bányászat hozzájárult a Sacramento folyó szennyezéséhez, valamint a folyó hidrológiájának és környezetének jelentős változásához.

Az 1950-es évek óta a vízgyűjtő területet intenzíven fejlesztették vízellátás és a vízenergia előállítása céljából. Ma nagy gátak gátolják a folyót és szinte valamennyi nagyobb mellékfolyóját. A Sacramento folyót nagymértékben használják öntözésre, és az óriási állami és szövetségi vízügyi projektek csatornáin keresztül Közép- és Dél-Kalifornia nagy részét ellátja. Miközben ma már Kalifornia lakosságának több mint felét látja el vízzel, és az ország legtermékenyebb mezőgazdasági területét támogatja, ezek a változások a Sacramento folyót a természetes állapotához képest nagymértékben megváltoztatták, és az egykor bőséges halászterületének hanyatlását okozták.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Pacific Coast Rivers of the Coterminous United States, Rivers of North America. Elsevier, 547–552. o. (2005. június 9.). ISBN 0120882531 

Irodalom szerkesztés

További információk szerkesztés