Safet Butka

albán politikus, tanár, gerillaparancsnok

Safet Butka (Butka, Oszmán Birodalom, 1901/1904[1]Melçan, 1943. szeptember 19.[2]) albán politikus, tanár, második világháborús gerillaparancsnok. 1928-tól tanári és iskolaigazgatói feladatokat vállalt hazája különböző városaiban, majd Albánia 1939. áprilisi olasz megszállása után antifasiszta tüntetéseket szervezett. Az olasz hatóságok 1942-ig internálták, azt követően a Nemzeti Front vezetőségi tagja, korçai szervezetének irányítója, a Nemzeti Front egyik leghatékonyabb katonai vezetője, gerillaparancsnoka volt. A kommunista Nemzeti Felszabadítási Mozgalom partizánjaival szembeni összecsapásban vesztette életét.

Safet Butka
Safet Butka sírja a Sharrai temetőben
Safet Butka sírja a Sharrai temetőben
Született 1901/1904
Butka, Oszmán Birodalom
Elhunyt 1943. szeptember 19.
(38-42 évesen)
Melçan, Albánia
Állampolgársága albán
Nemzetisége albán
Gyermekei Uran Butka
Foglalkozása politikus, tanár, gerillaparancsnok
Iskolái Grazi Egyetem
Halál okaöngyilkosság

ÉletútjaSzerkesztés

A Kolonja vidékén fekvő Butka faluban született bektási családban, Sali Butka (1857–1938) függetlenségi harcos fiaként. Születési éve bizonytalan: nyomtatott források 1901-et jelölik meg, de sírján az 1904-es év olvasható. 1917-től Bécsben végezte középiskolai tanulmányait, majd a Bécsi Egyetem hallgatója volt. Tevékeny tagja volt az osztrák fővárosban működő albán diákköröknek, közreműködött Djalëria (’Ifjúság’) és Minerva című folyóirataik szerkesztésében. 1928-ban hazatért Albániába, és előbb a korçai líceumban (1929–1930), majd a vlorai kereskedelmi iskolában (1930–1931) vállalt tanári állást. 1932-től 1934-ig a gjirokastrai tanítóképző kollégiumot irányította annak igazgatójaként. 1935-ben Tiranába költözött ahol 1939-ig líceumi igazgatóként és kerületi tanfelügyelőként tevékenykedett.[3]

Albánia 1939. áprilisi olasz megszállása után több antifasiszta tüntetést szervezett Tiranában és Shkodrában, mígnem az olasz hatóságok letartóztatták és 1940-ben Ventotene szigetére internálták. 1942-ben szabadon eresztették, s Albániába visszatérve a Nemzeti Front vezetőségi tagja lett. Még ugyanabban az évben a Nemzeti Front korçai szervezetének vezetője, hetven gerillából álló, Korça és Kolonja vidékén aktív alakulatának parancsnoka lett, és az olasz megszállók ellen intézett támadásokat.[4] A Butka vezette gerillaalakulat kis mérete ellenére nagy hatékonysággal vette fel a harcot akár túlerővel szemben is, amihez hozzájárult a brit hadügyminisztériumhoz tartozó Különleges Hadműveletek Végrehajtó Egységének(wd) (Special Operations Executive) segítsége is. Összekötő tisztjük, Neil „Billy” McLean kapcsolatban állt Butka szervezetével, és kisebb fegyverszállítmányokkal is támogatta harcukat.[5] Hadi sikereik közül kiemelkedik az 1943. március 25-én Voskopoja térségében vívott csatájuk, amelynek során egy olasz különítmény nagy részét megsemmisítették, az olaszok foglyait kiszabadították, Ersekánál pedig nagy mennyiségű hadi felszerelést zsákmányoltak.[6] Csapata időről időre kiterjesztette tevékenységét Vlora környékére is, ahol többször kifosztották az albán parasztságtól az olasz hatóságok által rekvirált mezőgazdasági termények raktárait.[7]

Halálának körülményei a forrásokban ellentmondásosak. 1943 szeptemberében a Korça melletti Melçanba szorították a Nemzeti Felszabadítási Mozgalom kommunista partizánjai, ahol vagy öngyilkosságot követett el,[8] vagy pedig a partizánok ölték meg.[9]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Elsie 2013 :64.
  2. Elsie 2013 :64.
  3. Pearson 2005 :242.; Elsie 2013 :64.
  4. Durham 2001 :220.; Pearson 2005 :210., 242.; Elsie 2013 :64–65.; Zavalani 2015 :264.
  5. Pearson 2005 :242.; Zavalani 2015 :264.
  6. Pearson 2005 :242.; Elsie 2013 :65.
  7. Pearson 2005 :242.
  8. Elsie 2013 :65.
  9. Zavalani 2015 :265.

ForrásokSzerkesztés

  • Durham 2001: M. Edith Durham: Albania and the Albanians: Selected articles and letters 1903–1944. Ed. by Bejtullah Destani. London: Centre for Albanian Studies. 2001. ISBN 1903616093  
  • Elsie 2013: Robert Elsie: A biographical dictionary of Albanian history. London; New York: Tauris. 2013. ISBN 978-1-78076-431-3  
  • Pearson 2005: Owen Pearson: Albania in occupation and war: From fascism to communism. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2005. = Albania In the Twentieth Century, 2. ISBN 1845110145  
  • Zavalani 2015: Tajar Zavalani: History of Albania. Ed. by Robert Elsie, Bejtullah Destani. London: Centre for Albanian Studies. 2015. = Albanian Studies, ISBN 9781507595671