Főmenü megnyitása

1881-ben nyitották meg Magyarország első fogaskerekű keskeny nyomtávú szénszállító vasútvonalát a salgótarjáni Vasgyár–Salgóbánya–Szénrakodó között. A vasút fogaskerekű és adhéziós szakaszok váltakozásával 5830 m hosszban épült ki, 222,6 méternyi szintkülönbséget leküzdve.

TörténeteSzerkesztés

Salgó és a szomszédos Vecseklő szenének kitermelését 1867-ben kezdték meg, majd a kiaknázás joga átkerült a Salgótarjáni Vasfinomító Társulathoz. A bányák művelését megkezdték, a szenet mintegy 6 km hosszú, lóvontatású keskeny nyomtávú pályán juttatták le a vasgyárba. Ahogy nőtt a gyár kapacitás, úgy volt igény az egyre nagyobb mennyiségű szénre, amit az elavult szállítás nem tudott biztosítani. A gyár igazgatója, Borbély Lajos 1880. május 30-án javasolta a gőzüzemű szállítás bevezetését. Gömöry József bányaigazgató tanulmányútjai után láttak hozzá a kialakításhoz.

Az új, részben fogasléces vaspálya a vasgyárat kötötte össze a 3,5 km távolságra lévő Salgóbányával. Salgóról lefelé szenet, felfelé bányafát, élelmet szállítottak. Az utak rossz állapota miatt, a lakosság részéről is elsődleges közlekedési eszközzé vált, illetve a kirándulók is örömmel vették igénybe, ugyanis a vasút felső szakaszán a táj panorámájában gyönyörködhettek.

1883. február 2-án a mozdony fogaskerekéből kitört néhány fog, aminek következtében a teljes szerelvény megfutamodott, majd a Kútház előtti kanyarban kiborult. A balesetben meghalt a fűtő és hat utas. A baleset után a svájci Winterthurból hoztak új, nagyobb teljesítményű mozdonyokat. A mozdonyok átlagos menetsebessége a fogaspályán 8 km, az adhéziós pályán 12 km volt óránként.

Az 1950-es években a Salgón, Rónán üzemelő bányákat összevonták, a két bányát összekötő vágaton vitték a szenet Rónára, ahonnan drótkötélpályán juttatták le a vízválasztói erőműhöz. A mozdonyszállítás így feleslegessé vált. 1952-től már csak anyag- és személyszállítás céljára volt igénybevéve, a karbantartás hiánya miatt azonban állapota leromlott. 1957 decemberében felszedték a fogaskerekű pályát, így a kisvasút története véget ért.

JárműparkSzerkesztés

A fogaskerekű vasút járművei 1916 és 1932-ben[1]
Jármű megnevezése 1916 1932
Adhéziós mozdony (B) 1 1
Adhéziós mozdony (C) 1 1
Fogasmozdony (B) 1 1
Fogasmozdony (C) 2 3
Személykocsi (fedett és nyitott) 2 3
Személykocsi fékes 3 3
Fogas teherkocsi 48 49
Fát szállító kocsi 23 12
Fát szállító kocsi, emelt oldalú 1 1
Közönséges kocsi 100 146
Adhéziós vaskocsi fékkel 21 21
Osztrák szénszállító kocsi vasból 1 1
Kavicsszállító kocsi 1 1
Tolató-kocsi 1 1
Összesen 206 244

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Cs. Sebestyén Kálmán – Szvircsek Ferenc (szerk.): Salgótarjáni új almanach (Nógrádi Történeti Múzeum Baráti Köre, Salgótarján, 1997) ISBN 963 7224 440

További információkSzerkesztés