Sally Ride

amerikai fizikus és űrhajós

Dr. Sally Kristen Ride (Los Angeles, Kalifornia, 1951. május 26.La Jolla, Kalifornia, 2012. július 23.[7]) az első amerikai űrhajósnő, asztrofizikus.

Sally Ride
Sally Ride in 1984.jpg

Született 1951. május 26.[1][2][3][4][5]
Los Angeles[6]
Elhunyt 2012. július 23. (61 évesen)[1][2][3][4][5]
La Jolla
Sírhely Woodlawn Memorial Cemetery
Házastársa Steven Alan Hawley
Élettárs Tam O'Shaughnessy
Iskolái
Űrben töltött idő 20 626 perc
Repülések
Kitüntetései
  • NASA Space Flight Medal
  • Amerikai Fizikai Társaság tagja
  • Theodore Roosevelt Award
  • Harmon Trophy
  • Elnöki Szabadság-érdemrend
  • National Women's Hall of Fame
  • Library of Congress Living Legend
  • Texas Women's Hall of Fame
  • Women in Aviation, International
  • National Aviation Hall of Fame
  • California Hall of Fame
  • United States Astronaut Hall of Fame
  • Science Writing Award
A Wikimédia Commons tartalmaz Sally Ride témájú médiaállományokat.

Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova és Szvetlana Jevgenyjevna Szavickaja után a világ harmadik női űrhajósa. 32 évesen korának legfiatalabb asztronautájaként, az első amerikai nőként járt a világűrben. Az első nő, aki használta az űrrepülőgép Canadarm (SRM) manipulátor-karját.

ÉletpályaSzerkesztés

1973-ban a Bachelor of Arts keretében fizikából szerzett oklevelet. 1975-ben a Stanford Egyetemen doktorált, majd 1978-ban megvédte doktorátusát. Eredetileg profi teniszjátékosnak készült, edzője a híres Billie Jean King volt, ám amikor utolsó éves volt az egyetemen, meglátott egy újságcikket, amelyben a NASA női fizikusokat keresett, így az űrhajós pálya felé fordult.

A NASA hirdetésére 8000 ember jelentkezett, akik közül felkészítésre kiválasztották az első öt nőt. 1978. január 16-ától a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Kiképzett űrhajósként tagja volt az STS–2 és STS–3 támogató (tanácsadó, problémamegoldó) csapatának. Segített az amerikai űrrepülőgép robotkarjának a kivitelezésében. Két űrszolgálata alatt összesen 14 napot, 07 órát és 46 percet (343 óra) töltött a világűrben. Tagja volt a Challenger űrrepülőgép katasztrófáját vizsgáló csapatnak.[8] Űrhajós pályafutását 1987. augusztus 15-én fejezte be.

1987-től a Stanford Egyetemen dolgozott. 1989-ben fizikaprofesszor lett a San Diegó-i Kaliforniai Egyetemen, illetve kinevezték a Kaliforniai Űrintézet igazgatójának. 2001-től a Sally Ride Science nevű, tudományos ismeretterjesztő anyagokat készítő saját vállalkozását vezette.[8] 2003-ban felkérték, hogy vegyen részt a Columbia balesetét vizsgáló bizottság munkájában is.

2012. július 23-án hasnyálmirigyrákban hunyt el a kaliforniai, La Jolla-i otthonában.[9]

RepülésekSzerkesztés

 
A Challenger fedélzetén 1983-ban
  • STS–7, a Challenger űrrepülőgép 2. repülésének küldetésfelelőse. Legfőbb feladata az Anik C–2, az Palapa–B–1, valamint az SPAS–01 műholdak pályairányba helyezése a Canadarm segítségével. 40 órás üzemidő után a Canadarm segítségével visszanyerték a SPAS–01-et, amit visszahoztak a Földre. Első űrszolgálata alatt összesen 6 napot, 2 órát és 23 percet (147 óra) töltött a világűrben. 4 072 553 kilométert repült, 97 alkalommal kerülte meg a Földet.
  • STS–41–G, Challenger űrrepülőgép 6. repülésének küldetésfelelőse. Egy műholdat állítottak pályairányba. Több technikai és egyéb, kutatási, kísérleti programot hajtott végre. Filmre vették a teljes szolgálatot, amiből dokumentumfilm készült. Második űrszolgálata alatt összesen 8 napot, 5 órát, 23 percet (197 óra) töltött a világűrben. 5 293 847 kilométert repült, 133 alkalommal kerülte meg a Földet.

1983-ban Magyarországon járt az International Astronautical Federation (IAF) Nemzetközi Asztronautikai Szövetség kongresszusán. Ekkor ismerte meg a magyar fejlesztésű Pille dózismérőt, amelynek az akkumulátoros változatát 1984-ben az STS–41–G űrrepülés során magával is vitte a Challenger fedélzetére.[10] A méréssorozat tárgya az volt, hogy előre meghatározott helyekre tett dózismérőket olvastak ki. Minden mérést 3 magasságban (352, 274 és 224 km-en) hajtottak végre, minden magasságban kétszer.

MagánéleteSzerkesztés

Mássága csak halála után derült ki, amikor is Tam O'Shaughnessy neve állt a gyászjelentésben, miszerint ő gyászolja élettársát. Később kiderült, hogy már 27 éve voltak együtt. 12-13 évesen ismerkedtek meg, amikor mindketten teniszeztek. Később is tartották a kapcsolatot, és mindig jó barátok voltak, viszont csak 1985-ben alakult át a kapcsolatuk. Sally eldöntötte, hogy nem a melegjogokért fog harcolni, hanem a gyerekekért, ezért is alapította meg a Sally Ride Science-t. Azt, hogy Tammal egy párt alkotnak, csak a barátaikkal és családjukkal osztották meg.[11]

KitüntetésekSzerkesztés

  • Tiszteletére a NASA a GRAIL küldetés végét jelentő becsapódás helyszínét a Holdon róla nevezte el. Sally Ride tevékenyen részt vett a küldetés munkájában.[12]
  • 2013-ban megkapta az Elnöki Szabadság-érdemrendet, amit Tam vett át Obama elnöktől. Ez a legmagasabb fokozat, amit egy amerikai állampolgár elérhet élete során.

ÍrásaiSzerkesztés

A popkultúrábanSzerkesztés

Rácz Zsuzsa Nesze Neked Terézanyu! című regényében Kéki Kata gondolja: „Ennyi erővel akár azt is mondhatnám, én vagyok az első magyar női űrhajós. The Hungarian Sally Ride.”

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b http://www.fembio.org/biographie.php/frau/frauendatenbank?fem_id=23214, 2019. május 5.
  5. a b Brockhaus (német nyelven)
  6. The International Who's Who of Women 2006
  7. Former Astronaut Sally Ride Dies in La Jolla. NBC San Diego, 2012. július 23. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  8. a b Elhunyt Sally Ride, az első amerikai űrhajósnő. Amerikai Népszava, 2012. július 24. [2012. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  9. Sally Ride dies at 61; was first American woman sent into space. Washington Post, 2012. július 24. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  10. Almár Iván; Both Előd: A magyarországi űrtevékenység dióhéjban. Fizikai Szemle 2004/3. kfki.hu. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  11. Tam O'Shaughnessy: About Sally Ride's Partner Of 27 Years
  12. Lunar Impact Site Named After Sally Ride 2012-12-18

ForrásokSzerkesztés

  • Sally Ride. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2013. december 15.)
  • Sally Ride. astronautix.com. (Hozzáférés: 2013. december 15.)
  • Sally Ride. jsc.nasa.gov. (Hozzáférés: 2013. december 15.)