San-fennsík
A San-fennsík vagy San-dombság (burmai nyelven: ရှမ်းရိုးမ, thai nyelven: ฉานโยมา; kiejtve: san joma) táj az Indokínai-félszigeten Mianmar és Thaiföld területén. A Himalájától a Maláj-félsziget csúcsáig húzódó Indomaláj-hegységrendszer tagja.[1]
| San-fennsík | |
 | |
| A San-fennsík hegyei a mianmari Pindaja közelében | |
| Elhelyezkedés | Délkelet-Ázsia, Indokínai-félsziget |
| Legmagasabb pont | Loi Leng, 2673 m |
| Folyóvizek | Iravádi, Szalvin |
| Állóvizek | Inle-tó |
| Térkép | |
 | |
| A San-fennsík elhelyezkedése | |
| Elhelyezkedése | |
 San-fennsík
Pozíció Mianmar térképén
| |
 é. sz. 21° 30′, k. h. 98° 00′Koordináták: é. sz. 21° 30′, k. h. 98° 00′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz San-fennsík témájú médiaállományokat. | |
Elhelyezkedése szerkesztés
A San-fennsík Mianmar keleti részén helyezkedik el. Nyugaton az Iravádi völgye határolja, keleti része pedig átnyúlik Thaiföldre. Északon az Észak-burmai-hegyvidékhez kapcsolódik, míg dél felé leszakadó láncai a Központi-hegyvidék délebbi tagjaiba (Dawna-hegység, Tenasserim-hegység) mennek át.[2] Felszínét a szétváló majd újra egyesülő hegyvonulatok teszik tagolttá.
Kialakulása szerkesztés
A fennsík mélyében található kőzetek az egykori Gondwana őskontinenshez tartoztak. A devon és a perm időszakokban ezekre nagy vastagságban jelentős mennyiségű karbonátos üledékes kőzet (főleg mészkő) rakódott. Ezek a mészkövek jól karsztosodtak, a fennsíkon így sokfelé dolinák, barlangok, szurdokvölgyek találhatók. Szűk, karsztos eredetű kanyonban folyik a Szalvin folyó is felső szakaszán, mely a fennsík egyik legnagyobb látványossága. Az észak-déli futású mészkővonulatokat átlagmagasságuk (1000-1500 méter) messze a fennsík fölé emeli, akár a 2500 métert is meghaladják (Loi Leng: 2673 m,[3] Mong Ling San: 2641 m)[4]
Ásványkincsei szerkesztés
A fennsík északi részének kőzetei drágakövekben gazdagok. Közülük a rubint és a zafír a legjelentősebbek. A drágakövek bányászata már a gyarmatosítás előtti időkben jelentős volt, a terület uralkodói számára mindig nagy bevételt biztosítottak. Napjainkban a világ rubinttermelésének 90%-át Mianmar adja.[2] A mély színeiről és jó minőségéről ismert rubintok fő vásárlója Thaiföld. A drágakövek mellett ólmot, cinket és ezüstöt is bányásznak a fennsíkon.[1]
Éghajlat és vízrajz szerkesztés
.jpg)
Éghajlata a monszun hatása alatt áll. A délnyugati monszun miatt a csapadék legnagyobb része a nyári hónapokban hullik. A "téli" félév jóval szárazabb. A terület magassága miatt a nyugati alföldeknél több csapadékot kap, annak mennyisége eléri az évi 1900-2000 mm-t.[2] A folyók, patakok nyugaton a Iravádi, keleten a Szalvin vízgyűjtőjéhez tartoznak. A fennsíkon sok kisebb tó is előfordul, közülük legjelentősebb az Inle-tó.[5]
Növényzete szerkesztés
.jpg)
A fennsík eredeti növényzetét örökzöld vegyes erdők alkották. Ezeket mára az emberi tevékenység (erdőirtások és a nyomukban felerősödő talajerózió) alaposan megritkította. Ma a fennsík legnagyobb részét csak szegényes bozót borítja.[5] A kiirtott erdők helyén a lakosság rizstermesztésbe fogott, a csapadékosabb, nyugati területeken kiterjedt teaültetvények is vannak.[6] A még megmaradt erdőkben jelentős a tikfa állománya.[1]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b c Encyclopedia (angol nyelven)
- ↑ a b c Geology of Burma (angol nyelven) (pdf). (Hozzáférés: 2019. november 26.)
- ↑ Peakbagger (angol nyelven)
- ↑ Peakbagger (angol nyelven)
- ↑ a b Ázsia regionális földrajza 257. o.
- ↑ Ázsia regionális földrajza 566. o.
Források szerkesztés
- Horváth Gergely-Probáld Ferenc-Szabó Pál (szerk.): Ázsia regionális földrajza, ELTE Eötvös Kiadó, 2008, ISBN 9789632840215
- Probáld-Ferenc-Horváth Gergely (szerk.) Ázsia, Ausztrália és Óceánia földrajza, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1998 ISBN 9634631614
- R. Lee Hadden: The Geology of Burma https://apps.dtic.mil/dtic/tr/fulltext/u2/a487552.pdf
- Dr. Papp-Váry Árpád (szerk.): Cartographia Világatlasz, Cartographia, Budapest, 2002 ISBN 9633525284CM
