Sandy Stone

amerikai író, médiaszakértő, performanszművész és LMBT aktivista
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. január 31.

Allucquére Rosanne „Sandy“ Stone (Jersey City,[2] New Jersey, 1936 körül[3]) amerikai író, médiaszakértő, performanszművész, LMBT aktivista.

Sandy Stone
Született1936 (88 éves)
New York
Állampolgárságaamerikai[1]
HázastársaCynbe ru Taren
Foglalkozása
  • író
  • előadóművész
  • teoretikus
Iskolái
  • St. John's College
  • Kaliforniai Egyetem

SablonWikidataSegítség

Zsidó származású, saját állítása szerint eredeti héber neve Zelig Ben-Nausaan Cohen volt. Kijelentése szerint sosem érdekelte a formális oktatás, s csak azon egyetemi tanárok előadásait látogatta, akik munkásságát csodálta.

Előbb a Bell Telephone Laboratories majd több más cég munkatársa volt, hogy finanszírozni tudja saját kutatását. 1965-ben szerzett művészeti diplomát a marylandi Annapolisban, a St. John's College-ben.[4] Az 1960-as évek végén New Yorkba költözött, s hangmérnökként kezdett dolgozni előbb az amerikai keleti, majd a nyugati parton. 1969-ben a Zygote magazin számára egy cikket írt Jimi Hendrix április 7.-én a Record Plant Studiosnál tett felvételéről.[5]

Az 1970-es évek elején számos tudományos-fantasztikus munkát jelentetett meg a Fantasy and Science Fiction és a Galaxy magazinokban. 1974-ben visszavonult, Kaliforniába, Santa Cruzba költözött. Palo Altóban nemváltó műtéten esett át,[6] később az Olivia Records kiadó tagja lett, és leszbikus feminista körökben kezdett tevékenykedni.

Az 1980-as évek elején egy kis számítógépet épített, önállóan megtanulta a programozást, és szabadúszó programozó, számítógépes szakértő lett.[7] Az online virtuális közösségek 1994-es kutatása során találkozott Cynbe ru Tarennel (Jeffrey Prothero) kutatóval, programozóval, 1995-ben házasodtak össze. Lánya, Tanith Stone Thole Santa Cruzban él.

Magyarul egyetlen novellája olvasható a Galaktika 20. számában Búcsú a civilizációtól címmel.

  • Will The Real Body Please Stand Up?: Boundary Stories About Virtual Cultures. Michael Benedikt: Cyberspace: First Steps. MIT Press, Cambridge, 1991
  • Sex, Death, and Architecture. Architecture- New York. ANY, New York, 1992
  • Virtual Systems. Jonathan Crary, Sanford Kwinter: Zone 6: Incorporations. MIT Press, Cambridge, 1993
  • The Architecture of Elsewhere. Hraszthan Zeitlian: Semiotext(e) Architecture. Semiotext(e), New York, 1993
  • The Empire Strikes Back: A Posttranssexual Manifesto. Kristina Straub, Julia Epstein : Body Guards: The Cultural Politics of Sexual Ambiguity. Routledge, New York, 1996
  • The War of Desire and Technology at the Close of the Mechanical Age. MIT Press, Cambridge, 1996
  • Sandy Fisher álnéven: The Langley Circuit. In: Galaxy. Mai 1972
  • Sandy Fisher álnéven: Farewell to the Artifacts. In: Galaxy. Juli 1972
  • Sandy Fisher álnéven: Thank God You're Alive. In: The Magazine of Fantasy and Science Fiction. Oktober 1971
  1. https://v2.nl/people/sandy-stone/, 2024. április 30.
  2. François Cusset: French theory. How Foucault, Derrida, Deleuze, & Co. transformed the intellectual life of the United States. University of Minnesota Press, 2008, ISBN 9780816647330, S. 256.
  3. Das Geburtsdatum ist umstritten. In Encyclopedia of New Media steht 1957. 1995 sagte Stone ArtForum, ab 1988… „… I actually have three ages: 12, 30, and 50.“
  4. Das Jahr der Graduierung ist umstritten: 1965 in Stones Autobiografie; 1964 in Steve Jones: Encyclopedia of new media: an essential reference to communication and technology. Sage, 2003, ISBN 9780761923824
  5. Harry Shapiro, Caesar Glebbeek: Jimi Hendrix, electric gypsy. Macmillan, 1995, ISBN 9780312130626
  6. Dawn Levy: Two transsexuals reflect on university's pioneering gender dysphoria program. In: Stanford Report. Mai 2000
  7. Gregory L. Ulmer: Electronic monuments. University of Minnesota Press, 2005, ISBN 9780816645831

Külső hivatkozások

szerkesztés

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sandy Stone című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.