Főmenü megnyitása

A sarkantyús sármány (Calcarius lapponicus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a Calcariidae családjába tartozó faj. Nevét hosszú sarkantyúja miatt kapta.

Infobox info icon.svg
Sarkantyús sármány
Lapland Longspur - Calcarius lapponicus - Sportittlingur.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Calcariidae
Nem: Calcarius
Faj: C. lapponicus
Tudományos név
Calcarius lapponicus
Linnaeus, 1758
Elterjedés
Calcarius lapponicus map.svg
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sarkantyús sármány témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sarkantyús sármány témájú médiaállományokat és Sarkantyús sármány témájú kategóriát.

Tojó

ElőfordulásaSzerkesztés

Észak-Amerika sarkkörön túli tájain, Grönlandon, Spitzbergákon, Skandináviában és Oroszország északi részeinek láp és mocsárvidéken él. Télen délebbre költözik.

MegjelenéseSzerkesztés

Hossza 15-16 centiméter, szárnyfesztávolsága 25-28 centiméter, testtömege 20-28 gramm. Feje, álla, torka és begye fekete. Széles szem- és halántéksávja rozsdásfehéres; nyakatöve és tarkója egyetlen nagy foltot alkotva, fahéjvörös; háti oldalának többi része rozsdabarna, fekete szárfoltokkal. A nyak oldalai és hasi oldala fehérek.

ÉletmódjaSzerkesztés

Költési időszakban szúnyogokat, pókokat és egyéb rovarokat fogyaszt. Telelőhelyein magokkal táplálkozik.

SzaporodásaSzerkesztés

 
Calcarius lapponicus

A fészket a tojó földre építi, füből, mohából, melyet tollakkal bélel ki. Fészekalja 5-6 tojásból áll melyen a tojó kotlik 10-14 napig. A fiókákat mind a két szülő táplálja.

A Kárpát-medencei előfordulásaSzerkesztés

Magyarországon rendszeres vendég szeptember-április hónapokban.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés