Főmenü megnyitása

Sav-bázis reakciónak – Brönsted elmélete szerint – a protonleadással járó, ún. protolitikus reakciót nevezzük. Azokat a molekulákat, ionokat, amelyek a protont leadják, savnak, amelyek felveszik, bázisnak nevezzük. Például: (salétromsav + víz → oxóniumion + nitrátion).

Sav-bázis reakciókSzerkesztés

Arrhenius sav-bázis elmélete (1884)Szerkesztés

  • Savak: proton (hidrogénion,  ) leadására képes anyagok
  • Bázisok: hidroxidion ( ) leadására képes anyagok

Példák:

  • sav:  
  • bázis:  

Az ammónia ( ) bázikus viselkedésének magyarázata:

 

Brönsted sav-bázis elmélete (1923)Szerkesztés

  • Savak: proton leadására képes anyagok
  • Bázisok: proton felvételére képes anyagok

Példák:

  •  
  •  

Savak és bázisok erősségeSzerkesztés

A savak és bázisok erőssége azt jelzi, hogy milyen mértékben képes az adott sav, illetve bázis protonokat átadni vagy felvenni.

Példák:

  • A sósav erős sav, mert szinte minden hidrogén-klorid-molekula leadja a protonját.
     
  • A nátrium-hidroxid erős bázis, mert oldott állapotban hidroxidionok (és nátriumionok) formájában található:
     
  • Az ecetsav gyenge sav, mert az összes ecetsavmolekula 1-2%-a adja csak át protonját a víznek:
     
  • Az ammónia gyenge bázis, mert csak az ammóniamolekulák 1-2%-a vesz fel protont a víztől:
     

ForrásokSzerkesztés

Lásd mégSzerkesztés