Hasadtlemezű gomba

gombafaj
(Schizophyllum commune szócikkből átirányítva)

A hasadtlemezű gomba (Schizophyllum commune) a bazídiumos gombák (Basidiomycota) törzsébe, azon belül a kalaposgombák (Agaricales) rendjébe tartozó faj.

Hasadtlemezű gomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Altörzs: Agaricomycotina
Osztály: Agaricomycetes
Alosztály: Agaricomycetidae
Rend: Kalaposgombák (Agaricales)
Család: Schizophyllaceae
Nemzetség: Schizophyllum
Faj: S. commune[1][2]
Tudományos név
Schizophyllum commune
Fries (1815)[3]
Szinonimák
  • Agaricus alneus Linné (1755)
  • Agaricus alneus Reichard (1780)
  • Agaricus multifidus Batsch (1786)
  • Apus alneus (L.) Samuel Frederick Gray (1821)
  • Merulius alneus (L.) J.F.Gmel. (1792)
  • Merulius alneus (Reichard) Schumach. (1803)
  • Merulius communis (Fr.) Spirin & Zmitr. (2004)
  • Schizophyllum alneum J.Schröt. (1889)
  • Schizophyllum alneum (Reichard) Otto Kuntze (1898)
  • Schizophyllum commune var. multifidum (Batsch) Cooke (1892)
  • Schizophyllum multifidum (Batsch) Fr. (1875) [4]
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hasadtlemezű gomba témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hasadtlemezű gomba témájú médiaállományokat és Hasadtlemezű gomba témájú kategóriát.

A hasadtlemezű gombafélék (Schizophylaceae) rendszertani helye a lemezes és a taplószerű gombák között van, s hol az egyik, hol a másik rendbe helyezik. Egyetlen gyakori faj Európában.[5]

Önálló nemzetségbe tartozik,[6] névadó tulajdonságáról, a hasadt lemezeiről könnyen felismerhető.[7] Mivel szaporítása mesterséges táptalajon is egyszerű, ezért genetikai és anatómiai kutatásokban gyakran használják.[6]

Latin nevében a schizophyllum osztott lemezeket, a commune szó közöset jelent, ez utóbbi elnevezés az összenőtt kalapokra utal.[8]

Előfordulása szerkesztés

Egész évben megtalálható, széles körben elterjedt gombafaj, az Antarktisz kivételével szinte az egész világon előfordul.[9]Észak-Európában főként bükkön nő.[6]Magyarországon gyakori fehérkorhasztó gombafaj.[10] Megtelepszik az élő lombosfákon, gyümölcsfákon, fenyőfákon viszont ritkábban található meg.[11] A frissen vágott fatörzseken, de az elpusztult ágakon, lehullott fakorhadékon is élősködik. Az elsők között telepszik meg az ilyen aljzaton.[12] Mindenféle faanyagon, még szalmabálán is képes élőhelyet találni. Nem kíméli a beépített faanyagot, faházakat, kerti bútorokat sem.[10]

Megjelenése szerkesztés

Taplószerűen kemény, szívós, ellenálló gomba. Legyező formájú, gyakran több kalap is összenő tetőcserépszerűen egymással.[6][7]

Kalapja szerkesztés

1–4 cm széles, színe nedvesen szürke, barnásszürke, esetleg halvány okkersárga, szárazon szürkésfehér, ezüstös. Néha lila árnyalatú is lehet, vagy zöldes színű, ez utóbbit a rajta növő moszatok okozzák. Felülete bolyhos-nemezes, szőrözött. A kalap széle hullámos, kissé begöngyölt.[6][12]

Lemezei szerkesztés

Sűrűn álló, a rögzülési helytől sugarasan kiinduló, különböző hosszúságú, kezdetben halvány ibolyakék, később rózsaszínes szürke színű lemezeinek éle hosszában kettéhasadt és kétfelé széthajlik. Nevét is erről a jellegzetes, könnyen felismerhető tulajdonságáról kapta. Száraz időben, mikor a levegő nedvességtartalma alacsony, a lemezek felkunkorodnak, egymással összezáródnak, így akadályozzák meg a spórák kiszóródását. A nedvességtartalom növekedésével a lemezek újra kiegyenesednek, a spórák így ki tudnak hullani.[12] Ez a fajta szaporodási védelem is hozzájárul rendkívüli sikerességéhez, mely a természetben rendkívül ritka. Még télen is található a lemezei között életképes spóra.[13]

Spórái szerkesztés

Fehér vagy halványvörös színűek, felületük sima, formájuk hengeres, 4–6 x 1,5 x 2,5 mikron méretűek.[8]

Húsa szerkesztés

Világos színű, szívós, bőrszerűen hajlékony.[10]

Tönkje szerkesztés

Hiányzik, vagy nagyon rövid, szürkésfehér, nemezes szőrös. A termőtestet a kalap elvékonyodott töve rögzíti, innen indulnak ki a legyező formájú lemezek.[12]

Fogyaszthatósága szerkesztés

Nem mérgező, de élvezhetetlen, viszont több gyógyhatású anyagot is izoláltak már belőle.[10]

Szívós húsát egyes primitív törzsek rágógumiként használják.[6]

Veszélyessége szerkesztés

Emberre is komoly veszélyt jelent, mivel spórái belélegezve megtapadhatnak az orrnyálkahártyában, de akár a tüdőben is, és ott fejlődésnek indulnak. A tüdőn kívül az agyszövetet is megtámadhatja.[14]

Külföldön, szövetmintából és DNS azonosítással számos esetet dokumentáltak.[15] Regisztráltak olyan esetet is mikor a gyermek szájpadlását is átszakította a gomba növekvő termőteste.[16]

Védekezés ellene szerkesztés

Fehérrothadást okozó, hosszú életű, rendkívüli alkalmazkodó- és szaporodó képességű gomba, mely megtalálható egész évben. Nem csak elhanyagolt gyümölcsösökben, falukban, de városi parkokban, fasorokban is egyre nagyobb mértékben szaporodnak el. Nagyon korai felismeréssel, sebkezeléssel, permetezéssel esetenként még legyőzhető a továbbfertőződés, bár a legtöbb esetben már szinte lehetetlen a fába került gombákat elpusztítani. Éppen ezért a legnagyobb hangsúly a megelőzésen van. A fákat óvni kell a mechanikai sérülésektől, ugyanis a legkönnyebben a friss sebekben tudnak megtelepedni a spórák. Például motoros fűkaszával történő fűvágásnál, akár egy egyszerű műanyag hengerrel is védhető a fák törzse.

Nagyon fontos a szaporítóanyag megfelelő minősége, ezért a facsemeték beszerzése, csak megbízható, ellenőrzött faiskolákból történjen. Nem tanácsos külföldi szaporítóanyag behozatala, mert ez új, ismeretlen kórokozók, kártevők betelepítésével is járhat.

Nemesítéssel, megnövekedett ellenálló képességű fákat próbálnak létrehozni, melyek nagyobb védekezőképességgel rendelkeznek.[14]

Összetéveszthetősége szerkesztés

Jellegzetes kinézete miatt más gombafajjal nem téveszthető össze.[8]

Képgaléria szerkesztés

 
Szőrös felületű kalapja
 
Hasadt lemezei
 
Száraz időben lemezeit összezárja
 
Nedves időben lemezeit kinyitja
 
Tönkje nincs,
 
vagy nagyon kicsi.
 
A megtámadott fát el is pusztítja
 
Illusztráció

Jegyzetek szerkesztés

  1. Schizophyllum commune. eol.org. (Hozzáférés: 2017. április 7.)
  2. Index Fungorum. indexfungorum.org. (Hozzáférés: 2017. április 9.)
  3. Schizophyllum commune Fr. - Split Gill. first-nature.com. (Hozzáférés: 2017. április 15.)
  4. Schizophyllum commune (Split gill). terrain.net.nz. [2017. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 7.)
  5. Gombák. John Wilkonson, Stefan Buczacki. Budapest: Gondolat Kiadó. 1989. 175. o. ISBN 963-282 214-5  
  6. a b c d e f Gombák. Képes ismertető több mint 500 gombáról. Thomas Laessøe. Budapest: Panemex Kft. és Grafo Kiadó. 2002. 181. o. ISBN 963-9090-719  
  7. a b A hasadt lemezű. gombamania.blogspot.hu, 2013. április 1. (Hozzáférés: 2017. április 16.)
  8. a b c Hasadtlemezű gomba. gombaportal.hu. [2017. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 17.)
  9. Schizophyllum commune. terrain.net.nz. [2017. április 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 24.)
  10. a b c d Gombászok kézikönyve. Ewald Gerhardt. Budapest: Mérték Kiadó. 2008. 16. o. ISBN 978 963 9889 13 2  
  11. ''Gombászkönyv Ehető és mérges gombák. Kalmár Zoltán, Makara György, Rimóczi Imre. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 1995. 223. o. ISBN 963 8439 17 3  
  12. a b c d Gombák. Helmut és Renate Grünert. Budapest: M-érték Kiadó. 2006. 240. o. ISBN 963 7304 75 4  
  13. Tom Volk's Fungus of the Month for February 2000. wisc.edu. (Hozzáférés: 2017. május 12.)
  14. a b Emberre is veszélyes lehet a fák gombás fertőzése. varkapu.info, 2016. április 21. [2017. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 19.)
  15. Nucleotide Sequencing for Diagnosis of Sinusal Infection by Schizophyllum commune, an Uncommon Pathogenic Fungus. jcm.asm.org. (Hozzáférés: 2017. május 19.)
  16. Tom Volk's Fungus of the Month for February 2000. botit.botany.wisc.edu. (Hozzáférés: 2017. május 19.)