Főmenü megnyitása
Schottky-hiba nátrium-kloridban

A kristálytanban a pontszerű kristálytani hibák egy típusa a Schottky-hiba, vagy Schottky-pár. Utóbbi elnevezés arra utal, hogy ezt a hibatípust valójában két ponthiba: két ellentétes ion vakanciája alkotja. Az ionkristályok jellemző hibatípusa, melynek során a rács össztöltése nem változik, az ellentétes töltésű ionok vakanciái a töltésviszonyoknak megfelelő sztöchiometriai arányok szerint jönnek létre.

A szakirodalomban a Schottky-hibát olykor szűkebb értelemben magára a vakanciára is értik, így például a tiszta germánium egy Schottky-hibája jelenthet egyetlen hiányzó germániumatomot.[1] Elterjedtebb azonban az a szóhasználat, hogy a Schottky-hiba az ionkristályokban előforduló Schottky-párok szinonimája.

A hibatípust Walter Schottky német fizikusról nevezték el.

Tartalomjegyzék

Fizikai jellemzőiSzerkesztés

KeletkezéseSzerkesztés

Egy, a Kröger–Vink-jelölés szerint A+B-val jelölt, ionkristályos anyagban Schottky-hibának nevezik, ha egymáshoz közel egy VA és egy VB vakancia keletkezik, azaz mindkét komponensből egy-egy hiányzik.

Keletkezésének az tipikus mechanizmusa, hogy a kristály felületéről (például polikristályos anyag kristályhatárai felől) a rácsrezgések következtében bezárt vakanciák a kristály belsejébe vándorolnak.

A hibatípus jellemzője, hogy a vakanciák keletkezése követi a kristály sztöchiometriai arányait, így a töltésviszonyok nem változnak egy Schottky-pár létrejötte során.

Általában olyan ionos kötésű, vagy erősen irányított kötéseket tartalmazó kovalens kristályok esetén jelentkezik, melyekben kicsi az anionok és a kationok közti méretkülönbség. Ha ez a különbség nagy, akkor inkább a Frenkel-pár keletkezése a jellemzőbb.

PéldákSzerkesztés

Néhány anyag, melyben jellemzően előfordul Schottky-hiba:

JegyzetekSzerkesztés

  1. Hwang, C. J., & Watt, L. A. K. (1968, July 15). Calculation of the Formation Energy of a Schottky Defect in Germanium. Physical Review. American Physical Society (APS). https://doi.org/10.1103/physrev.171.958
  2. a b Dreyfus, R. W. (1962). „Energy and Entropy of Formation and Motion of Vacancies in NaCl and KCl Crystals”. Journal of Applied Physics 33 (1), 473–477. o, Kiadó: AIP Publishing. DOI:10.1063/1.1777144. ISSN 0021-8979.  
  3. a b c d Yoon, D. N. (1972. június 15.). „Pressure Dependence of Ionic Conductivity in KCl, NaCl, KBr, and NaBr”. Physical Review B 5 (12), 4935–4945. o, Kiadó: Amerikai Fizikai Társaság. DOI:10.1103/physrevb.5.4935. ISSN 0556-2805.  
  4. a b c Rao, K. J. (1968). „Schottky Defects in Alkali Halides: Their Creation, Interaction, and Migration”. Physica Status Solidi (b) 28 (1), 157–169. o, Kiadó: Wiley-Blackwell. DOI:10.1002/pssb.19680280116. ISSN 0370-1972.  
  5. Harding, B.C. (1972). „The energy of formation of a Schottky defect in MgO”. Physics Letters A 40 (3), 227–228. o, Kiadó: Elsevier. DOI:10.1016/0375-9601(72)90667-6. ISSN 0375-9601.  
  6. Andreoni, W. (1983). „Premelting lattice disorder in AgBr and PbF2”. Solid State Ionics 11 (1), 49–55. o, Kiadó: Elsevier. DOI:10.1016/0167-2738(83)90062-0. ISSN 0167-2738.  
  7. Lazaridou, M (1985. július 20.). „Point defect parameters of LiF”. Journal of Physics C 18 (20), 3891–3895. o, Kiadó: IOP Publishing. DOI:10.1088/0022-3719/18/20/015. ISSN 0022-3719.  

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Schottky defect című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

ForrásokSzerkesztés

Szakkönyvek, publikációkSzerkesztés

  • Sólyom Jenő: A modern szilárdtest-fizika alapjai I: Szerkezet és dinamika. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 2009. 274. o. ISBN 9789632840970  
  • Boswarva, I. M. (1967). „The energy of formation of Schottky defects in ionic crystals”. Philosophical Magazine 16 (142), 805–826. o, Kiadó: Informa UK Limited. DOI:10.1080/14786436708222778. ISSN 0031-8086.  

Ismeretterjesztő weblapok, tananyagokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés