Wikipédia

Kálium-klorid

szervetlen vegyületek
Kálium-klorid
IUPAC-név kálium-klorid
Más nevek kálisó
Kémiai azonosítók
CAS-szám 7447-40-7
EINECS-szám 231-211-8
RTECS szám TS8050000
ATC kód A12BA01, A12BA51, B05XA01
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet KCl
Moláris tömeg 74,55 g/mol
Megjelenés fehér por
Halmazállapot szilárd
Sűrűség 1,98 g/cm³
Olvadáspont 776 °C
Forráspont 1500 °C
Oldhatóság (vízben) 34,7 g/100 ml (20°C)
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet kősórács
Veszélyek
EU osztályozás nem mérgező
Lobbanáspont nem gyúlékony
Rokon vegyületek
Azonos kation a kálium vegyületei
Azonos anion kloridok
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A kálium-klorid (KCl) egy alkálifém-halogenid, melyet a kálium és a klór alkot. Tiszta állapotban szagtalan, fehér színű, vagy színtelen kristályokat alkot. Az élelmiszeriparban, a gyógyszeriparban és a vegyiparban széles körben alkalmazzák. A természetben megtalálható ásvány a szilvin, nátrium-kloriddal keverve pedig szilvinitet alkot. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Kalii chloridum néven hivatalos.

Kémiai tulajdonságok szerkesztés

Vizes oldatban (más vízoldékony kloridion-tartalmú vegyülethez hasonlóan) megfelelő fémionnal vízben nem oldható csapadékot képez. Például:

KCl(aq) + AgNO3(aq) → AgCl(sz) + KNO3(aq)

Bár a kálium elektronegativitása kisebb, mint a nátriumé, speciális körülmények között (850 °C) a nátrium a kálium helyébe lép.

KCl(l) + Na(l) → NaCl(l) + K(g)

A tiszta kálium előállításának ez a fő útvonala.

Ismeretlen összetételű vegyületekben előforduló KCl kimutatásához az anyagból vett mintát semleges színű lángba kell tartani, ha a láng lilára szineződik, az kálium jelenlétére utal. Erre a célra alkohol lángját célszerű használni, mert az semleges, halvány színű. A káliummal rokon nátrium lángfestése élénksárga, a kalciumé téglavörös.

Előállítás, gyártás szerkesztés

A kálium-klorid a természetben szilvin formájában található meg, a szilvinitből pedig kivonható. A salétromsav, a kálium-nitrát, vagy a sósav előállításának melléktermékeként, jelentős mennyiségben keletkezik.

Biológiai és egészségügyi tulajdonságai szerkesztés

A kálium a szervezet számára nélkülözhetetlen anyag, bevitelére legalkalmasabb a kálium-klorid. Általában ételbe keverve juttatják be a szervezetbe alacsony koncentrációban. A konyhasó helyettesítésére is alkalmazható nagyon szigorú feltételekkel és nem mindenki számára, kellemetlen, savas íze van, ezért általában konyhasóval keverve szokták használni.

A szervezetben a kálium–nátrium arány állandósága nagyon fontos, szerencsére a szervezet sokféle mechanizmussal képes ezt az arányt állandósítani, de az élelmiszerekkel bevitt túlzott nátrium mennyiségre figyelni kellene. A magas nátriumszint emelkedő vérnyomást, hiperaktivítást, kiszáradást okoz, míg a magas káliumszint süllyedő vérnyomást, izomgyengeséget és részben ezek ellensúlyozásaképpen fokozott szívműködést eredményez.

Túladagolás szerkesztés

Túlzottan nagy mennyiségű kálium elfogyasztása halálos lehet. Szájon át a szervezetbe kerülve az LD50 értéke 2,6 g/testsúly-kg patkányban, 2,5 g/testsúly-kg tengerimalacban és 1,5 g/testsúly-kg egérben. Ez azt jelenti, hogy az egyedek felénél ez a mennyiség halált okoz. Intravénásan ez az érték jóval alacsonyabb, már 30 mg/testsúly-kg[1] mennyiség is kamrafibrillációt okozva szívmegálláshoz vezet. A halál beállta után a kálium túladagolás nem kimutatható, mert a sejtekből szövetszétesés kapcsán felszabaduló nagy mennyiségű kálium mellett elhanyagolható az a mennyiség, ami a szívmegállást okozta.

Felhasználási területek szerkesztés

  • a kálium-kloridot legnagyobb mennyiségben műtrágyaként használják fel, ugyanis a növények növekedési ütemét nagyban befolyásolja a talajban található kálium mennyisége
  • a KCl-t a vegyipar is nagy mennyiségben használja elsősorban kálium-hidroxid és kálium előállítására.
  • a gyógyszeriparban is alkalmazzák
  • egyes országokban vizes oldatát a halálraítélteknek méreginjekció formájában adják be.

Gyógyászati felhasználása szerkesztés

A kálium-klorid része a Ringer-oldatnak, mely intravénás folyadékpótlásra alkalmas sóoldat. A szervezet kálium hiányos állapotaiban (hypokalaemia) akár intravénásan vagy szájon át is a szervezetbe juttatható.

Kálium-klorid hoax szerkesztés

2011 körül az interneten megjelent és elterjedt egy rémhír, mely szerint a gyártók az étkezésre szánt konyhasót nagy mennyiségű kálium-kloriddal keverik. A hír gyors terjedésére való tekintettel a témára Takács Gábor, Fittler András és Botz Lajos a Gyógyszerészet c. szaklap 2011. júliusi számában reagált egy publikációval, melyben hét kereskedelmi termék vizsgálati eredménye alapján cáfolták, hogy tömeges „káliumszennyezésről” lenne szó.[2] 2014. szeptember 19-én azonban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal állati takarmányozásra szánt kálium-klorid felhasználásával gyártott, csökkentett nátrium tartalmú étkezési só tételek azonnali hatályú visszahívását rendelte el. Laboratóriumi eredmények alapján a termék nátrium és kálium tartalma változó, a gyártmánylap szerinti 30% helyett előfordult 10%-os és 100%-os kálium-klorid tartalom is.[3]

Fizikai tulajdonságok szerkesztés

A kálium-klorid vízben közepesen jól oldódik, kicsivel rosszabbul, mint a nátrium-klorid (konyhasó). A kálium-klorid oldatot gyakran alkalmazzák kalibráló oldatként különféle ionos oldatok elektromos vezetőképességének mérésekor.

A KCl oldékonysága különféle oldószerekben
(g KCl / 100 g oldószerben 25 °C-on)
H2O 36
folyékony ammónia 0,04
folyékony kén-dioxid 0,041
metanol 0,53
hangyasav 19,2
szulfolán 0,004
acetonitril 0,0024
aceton 0,000091
formamid 6,2
acetamid 2,45
dimetil-formamid 0,017–0,05
Forrás:
Burgess, J. Metal Ions in Solution
(Ellis Horwood, New York, 1978)
ISBN 0-85312-027-7

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kálium-klorid&oldid=26430617”