Kálium-hidroxid
Kálium-hidroxid | |
IUPAC-név | kálium-hidroxid |
Más nevek | marókáli |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 1310-58-3 |
EINECS-szám | 215-181-3 |
RTECS szám | TT2100000 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | KOH |
Moláris tömeg | 56,11 g/mol |
Megjelenés | higroszkópos, fehér rögök |
Halmazállapot | szilárd |
Sűrűség | 2,04 g/cm³ (20 °C) |
Olvadáspont | 360-380 °C |
Forráspont | 1379 °C |
Oldhatóság (vízben) | 1130 g/l (20 °C) |
Kristályszerkezet | |
Kristályszerkezet | monoklin[1] |
Veszélyek | |
EU osztályozás | maró hatású (C) |
EU Index | 019-002-00-8 |
R mondatok | R22, R35 |
S mondatok | (S1/2), S26, S36/37/39, S45 |
Lobbanáspont | nem gyúlékony |
Rokon vegyületek | |
Azonos kation | a kálium vegyületei |
Azonos anion | hidroxidok |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A kálium-hidroxid vagy marókáli egy szervetlen vegyület, amelynek képlete KOH. Színtelen kristályokat alkot, erősen higroszkópos. Erős bázis. Vizes oldatát a kereskedelemben, háztartási tisztítószerként, hideg zsíroldó néven forgalmazzák.[2]
Története
szerkesztésJellemzői
szerkesztésA kálium-hidroxid szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú, erősen nedvszívó (higroszkópos) kristályos anyag. Levegőn gyorsan elfolyósodik, és a levegő szén-dioxid-tartalmával reagálva kálium-karbonáttá alakul. Vízben és alkoholban jól oldódó, a nátrium-hidroxidnál erősebb bázis, vizes oldata a kálilúg. Vizes oldatban teljesen disszociál, oldata erősen maró, lúgos kémhatású. Olvadt állapotban a szilikátokat, így az üveget is feloldja.
- Kálium-hidroxid és szén-dioxid reakciója kálium-karbonát és víz keletkezése közben.
Előfordulása, előállítása
szerkesztésElőállítható kálium-klorid oldat elektrolízisével vagy kálium-karbonát és kalcium-hidroxid reakciója révén. Vizes oldatban végezve az utóbbi kísérletet a vízben oldhatatlan kalcium-karbonát kicsapódik, és kiszűrhető az oldatból.
- Kálium-karbonát és kalcium-hidroxid reakciója kálium-hidroxid és kalcium-karbonát keletkezése közben.
Felhasználása
szerkesztésFelhasználják a laboratóriumokban vegyszerként, lúgos akkumulátorokban elektrolitként, valamint káliszappan és más káliumvegyületek előállítására.
- A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Kalii hydroxidum néven hivatalos.
- Az élelmiszeriparban széles körben alkalmazzák, például a gyümölcsök héjának kémiai úton történő eltávolítására, csokoládé és kakaó készítése során, karamellel történő színezésnél, olajbogyó tartósításánál, valamint egyes pékárukban is előfordulhat, valamint az annatto (E160b) használata estén is. Élelmiszer-adalékanyagként, E525 néven alkalmazzák. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva, valamint élelmiszerek esetén nincs ismert mellékhatása, mert rendkívül erős lúgossága miatt csak nagyon kis mennyiségben alkalmazható.[3]
- Az olcsóbb háztartási hipó mellett ez a legfontosabb konyhai tisztítószer. Főleg a konyhai sütők zsírmentesítésére, a megszenesedett ételmaradványok eltávolítására szokták használni.
Élettani tulajdonságok
szerkesztésAz anyag maró hatású a bőrre, a szemre és lenyelve. Maradandó égési sérüléseket okoz!
Óvintézkedések
szerkesztésNagyon fontos a megfelelő védőeszköz. Gumikesztyű, védőszemüveg vagy arcvédő légzésvédelemmel kombinálva. A levegő nedvességtartalmával érintkezve elpattanhatnak a kristályok, így akár a szembe is kerülhetnek.
Források
szerkesztés- ↑ James A. Ibers, Junji Kumamoto, and Robert G. Snyder (1960). „Structure of Potassium Hydroxide: An X-Ray and Infrared Study”. J. Chem. Phys. 33 (4), 1164-1170. o. DOI:10.1063/1.1731351.
- ↑ A hideg zsíroldó alapvetően kálium-hidroxid vizes oldata, de a gyártók, kisebb arányban, adalékanyagokat is tehetnek a termékbe, például, 2-aminoetanolt és 2-butoxietanolt.
- ↑ Food-Info.net : E-numbers : E525 : Potassium hydroxide