Kálium-karbonát

ionos vegyület
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. március 29.
Kálium-karbonát
IUPAC-név Kálium-karbonát
Más nevek hamuzsír, E 501
Kémiai azonosítók
CAS-szám 584-08-7
RTECS szám TS7750000
Gyógyszerkönyvi név Kalii carbonas
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet K2CO3
Moláris tömeg 138,2055 g/mol
Megjelenés fehér, könnyen málló, szilárd anyag
Sűrűség 2,29 g/cm³, szilárd
Olvadáspont 891 °C
Forráspont elbomlik
Oldhatóság (vízben) 112 g/100 mL (20 °C)
Veszélyek
EU osztályozás Irritatív (Xi)[1]
NFPA 704
0
2
0
 
R mondatok R36/37/38[1]
S mondatok S22, S26[1]
Lobbanáspont nem gyúlékony
LD50 1870 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Rokon vegyületek
Azonos kation Kálium-hidrogén-karbonát
Azonos anion Lítium-karbonát,
nátrium-karbonát,
cézium-karbonát,
ammónium-karbonát
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A kálium-karbonát (vagy más néven hamuzsír, régi nevén kétszénsavas hamany) egy fehér, könnyen málló szilárd . Vízben jól, alkoholban nem oldódik. Vizes oldata erősen bázikus. Általában kálium-hidroxid és szén-dioxid reakciójával állítják elő. Fő felhasználási területe a szappan- és üveggyártás.

Előállítása

szerkesztés

Nagyipari előállítása a kálium-klorid elektrolízisével kezdődik, melyből így kálium-hidroxid keletkezik. Ezt követően a kálium-hidroxidot szén-dioxiddal reagáltatják, így kapva a kálium-karbonátot, amit számos egyéb, káliumot tartalmazó vegyület alapanyagaként is alkalmaznak.

2 KOH + CO2 → K2CO3 + H2O

Felhasználása

szerkesztés
  • szappan- és üveggyártás alapanyagaként, valamint egyes tisztítószerek összetevőjeként is alkalmazzák
  • laboratóriumokban vízmegkötő, valamint szárító hatása miatt használják, ha más hasonló anyagok, például kalcium-klorid nem használhatók. Savas környezetben nem alkalmazható.
  • vízzel keveredve a reakció exoterm, jelentős hőtöbblet szabadul fel.
  • Kínában, és egyes délkelet-ázsiai országokban, de Magyarországon is felhasználják a konyhaművészetben, itt néha hamuzsírként említik. Régebben fahamuból készítették, ebből (és zsíros tapintásából) ered a hamuzsír elnevezés.
  • élelmiszerek esetében savanyúságot szabályozó anyagként, E501 néven alkalmazzák. Élelmiszerek esetén nincs napi maximum beviteli mennyisége, ismert mellékhatása nincs.

Érdekesség

szerkesztés

Magyarország egyik legfontosabb exportcikke volt a 18. században.

  1. a b c d A kálium-karbonát vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. december 30. (JavaScript szükséges) (angolul)