Wikipédia

Sedivy László

magyar református lelkész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. május 9.

Sedivy László (Szentendre, 1870. november 11. – Nyitra, 1944. június 16.) nyitrai református lelkész, embermentő.

Sedivy László
Született1870. november 11.
Szentendre
Elhunyt1944. június 16. (73 évesen)
Nyitra
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásareformátus lelkész
A Wikimédia Commons tartalmaz Sedivy László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

szerkesztés

A morva származású Sedivi János református lelkésztanító és Baranyay Angyelika fia. Szentendrén, majd a váci kegyesrendieknél, illetve a kecskeméti református főgimnáziumban tanult. Teológiát Pesten és Pápán végzett, majd tanítóképesítő vizsgát tett Nagykőrösön.

Előbb kamocsai káplán, majd segédlelkész Komáromszentpéteren. Később helyettes lelkész Negyeden és 1896 tavaszától decemberéig Diósförgepatonyban szolgált lelkésztanítóként. Ekkor a nyitrai missziós egyház élére[1] hívták meg, s rögtön gyűjtést kezdett a református templom felépítésére. Ellátta az illavai és a lipótvári fegyház börtönlelkészi teendőit is.[2] 1905. március 12-én jelen volt a pőstyéni evangélikus templom alapkőletételénél.[3] 1906-tól a ruttkai reformátusok az evangélikus templomban tartottak istentiszteletet. 1908-ban gyűjtést kezd a ruttkai református templom építésére.[4] A nyitrai református templomot 1910-re építették és 1911. március 12-én szentelték fel.[5] A templom ökumenikus módon az evangélikusok istentiszteleteit is szolgálta, ám ebben 1914-től a nagygeresdi egyezség[6] felmondása után gondok adódtak.[7] A templom ma is ökümenikus módon szolgál.

A 20. század elején a ruttkai polgári iskola református hitoktatója.[8] Az 1908-1910-es években a zsolnai állami főreáliskola,[9] illetve az első világháború végéig (1914-1917) a nagyszombati bencés gimnázium egyik hitoktatójaként is működött.[10]

1921-től az érsekújvári gyülekezet Nyitra szórványává válik, s ezáltal átveszi az ógyallai Móroch Mihálytól a gyülekezet gondozását.[11] 1921. február 13-án ő képviselte a reformátusokat a nyitrai hármas katolikus püspökszentelésen (Karol Kmeťko, Marián Blaha, Ján Vojtaššák).[12] 1925-ben arany díjat nyert az érsekújvári gazdasági egyesületi kiállításon.[13]

Az önálló Szlovák Állam kikiáltása után is aktív szervezője a határon túl maradt szlovákiai református gyülekezeteknek.[14] 1939 júniusától a Szlovákiában maradt református gyülekezetek egyik lelkészi tanácsbírója.[15] A második világháború éveiben több éven át titokban rendőri megfigyelés alatt állt. Tömegesen keresztelte át (1942-ben 769 személyt) a zsidókat több szlovákiai nagyvárosban a református vallásra, valamint bújtatta is őket.[16] A Grenzbote című lap 1942. augusztus 12-i és 28-i számában megvádolták. Ezután 1942. augusztus 27-én letartóztatták, majd szeptember 2-án az államrendőrség pozsonyi központjába szállították. Szeptember 15-én kihallgatták. A három oldalnyi jegyzőköny szerint elmondta, hogy a tömeges mentés márciusban folyt és a pozsonyiakat helyettesítő minőségében keresztelte. Az illavai börtönbe hurcolták és megkínozták. 1944 júniusában tüdőgyulladásban hunyt el.

 
Sírja Nyitrán

A nyitrai köztemetőben nyugszik.[17] 1991-ben sírkövéről a magyar feliratú emléktáblát (a jó pásztor életét adja a juhokért) eltüntették.[18]

Támogatta a Református teológiai akadémiát és gimnáziumot Pápán.[19] Feleségétől elvált.[20]

Emléke

szerkesztés
  • Sedivy László Szakkollégium
  • 2012 Helytállásért elismerő oklevél, posztumusz[21]

Művei

szerkesztés
 Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
  • 1901 Lelkészbeiktatás a lipótvári fegyintézetben. Dunántúli Protestáns Lap 12, 670-672.
  • 1903 Jelentés a nyitrai missióról az 1902–1903. évben. Dunántúli Protestáns Lap 14, 829-933.
  • 1907 Vakondoktúrás veteményes kertjeinkben. Protestáns Egyházi és Iskolai Lapok 50/18, 275-276.
  • 1913 Missziói jelentés a nyitrai és a ruttkai missziói körök 1912. évi állapotáról. Dunántúli Protestáns Lap 24, 84-85.

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Deák József 1910 (szerk.): Nyitramegyei almanach. p. 44.
  2. ↑ Koncsol László 2001: A Csallóköz városai és falvai I. Pozsony, 275.
  3. ↑ Evangélikus Őrálló 1/12, 120.
  4. ↑ Dunántúli Protestáns Lap 19, 799-802.
  5. ↑ Magyarország 18/43, 17 (1911. február 19).
  6. ↑ Testvéri együttműködés
  7. ↑ Evangélikus Lap 1914/34, 2. (augusztus 22.)
  8. ↑ vrutky.estranky.sk
  9. ↑ A Zsolnai Állami Főreáliskola Értesítője.
  10. ↑ A Nagyszombati Érseki Főgimnázium és a vele kapcsolatos Kir.-Érseki Konviktus Értesítője.
  11. ↑ novezamky.sk
  12. ↑ Katolícke noviny 2001/7[halott link]
  13. ↑ A délszlovenszkói Gazdasági Egyesület kiállítása Érsekújvárott. PMH 1925. október 20., 9-10.
  14. ↑ Vö. Život cirkevného zboru počas Slovenského štátu Rok 1939-1945. Presbytérium Reformovaného cirkevného zboru v Humennom.[halott link]
  15. ↑ Magyar Élet 1939. június 16., 7.
  16. ↑ Motesíky 1992b
  17. ↑ 1. szektor 145. sírja
  18. ↑ Motesíky 1992; 1992b plusz idézet: Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam, végezetre eltétetett nékem az élet koronája.
  19. ↑ A Dunántúli Református Egyházkerület Pápai Főiskolájának Értesítője 1917-1918, 158.
  20. ↑ Új Szó 2008. április 22., 5.
  21. ↑ hdke.hu[halott link]

Források

szerkesztés
  Ez a protestantizmussal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sedivy_László&oldid=27120317”