Sen-nung az egyik legfőbb kultúrhérosz az ókori kínai mitológiában, aki a legendák szerint a három fenség és öt császár korában élt, s maga is a „három fenség” (szan huang) 三皇) egyike. Hagyományosan hozzá kapcsolják a földművelés kezdeteit, és őt tekintik az első farmakológusnak is.

Sen-nung
A gyógynövényt kóstoló Sen-nung (Shennong) portréja.
A gyógynövényt kóstoló Sen-nung portréja.

Kína legendás uralkodóinak egyike a Három fenség és öt császár kora
Uralkodási ideje
kb. i. e. 2737 kb. i. e. 2699
ElődjeFu-hszi
UtódjaHuang-ti
A Wikimédia Commons tartalmaz Sen-nung témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Átírási segédlet
Sen-nung
Kínai átírás
Hagyományos kínai神農
Egyszerűsített kínai神农
Mandarin pinjinShénnóng
Wade–GilesShen2-nung2

Alakja, legendái

szerkesztés

A legendák szerint Sen-nung anyja akkor fogant meg, amikor megpillantott egy csodálatos, isteni sárkányt (sen-lung 神龍). Kezdetben Sen-nungot is hasonlóan képzelték el, mint a többi mitikus őst (Fu-hszit vagy Nü-vát), vagyis egy kígyó testű, emberarcú lény, akinek bikafeje olykor a földművelést jelképezi, és tigrisorra is van. Úgy vélik, hogy Sen-nung zöld színű, amelynek oka minden bizonnyal a növényekkel való szoros kapcsolatában keresendő. Születésekor kilenc kút nyílt meg a földön, uralkodása idején pedig köleseső hullt az égből, amit Sen-nung azonnal elvetett a saját maga felszántotta földbe. Nem csak az első földművesként tisztelik, de neki tulajdonítják a földműves szerszámok felfedezését is.[1]

A hagyomány szerint Sen-nung volt az első, aki felismerte egyes növények gyógyhatását is. Kezében vörös korbáccsal járta az erdőket, mezőket, és megcsapkodva a növényeket képes volt megállapítani azok gyógyhatását, vagy melyik alkalmas arra, hogy fűszerként használják. Gyógyfőzeteit egy háromlábú bronzüstben főzte.[2]

Egy legenda szerint egy alkalommal a „Fehér emberek országának” (Paj-min-kuo 白民國) lakói egy jao-sou 藥獸 („gyógyító vad”) nevű állatot ajándékoztak neki. Ezt a csodalényt, ha a beteg megsimított a hátán, és elmondta neki, hogy mi a baja, akkor az állat máris felkerekedett, majd a gyógyító fűvel a fogai között tért vissza.[3]

Sen-nung halálát állítólag az okozta, hogy egy alkalommal lenyelt egy százlábút, amelynek minden lába féreggé változott a gyomrában.[4]

Sze-ma Csien A történetíró feljegyzései című művében egyszerű uralkodóként, törzsi vezetőként utal rá, aki azt a sen-nung törzset vezette, amellyel egy időben és közel azonos helyen élt a későbbi Sárga Császár ju-hsziung 有熊 és Jen császár törzse is, akiknek a konfliktusából a Sárga Császár került ki győztesen, és vette át Sen-nungtól az Észak-Kínai Alföld területének uralmát.

Sen-nung alakját feltehetően még az ókorban összemosták Jen-tivel, akit egyfajta szoláris istenségnek tekintettek.[5]

A késő népi mitológiában Sen-nungnak tulajdonították a kereskedelem feltalálását is, és az orvoslás védőistenének tekintették. Olykor Jao-vang 藥王 („a gyógyszerek királya”) néven hivatkoznak rá.[6] A Keleti Han-dinasztia idején összeállított gyógynövényekről szóló könyv - amely a maga nemében a legrégebbi ilyen kínai tárgyú mű -, „Sen-nung gyógyszerészeti kánonja” (Sen-nung pen cao csing 《神農本草經》) címet viseli.

Megjegyzések

szerkesztés


  • Kínai mitológia 1988: „Kínai mitológia”. In Mitológiai enciklopédia II. kötet, 385-456. o. Fordította: Kalmár Éva. Budapest: Gondolat Kiadó, 1988. ISBN 963 282 028 2 II. kötet
  • Vasziljev 1977: Vasziljev, L. Sz.: Kultuszok, vallások és hagyományok Kínában. Budapest: Gondolat Kiadó, 1977. ISBN 963 280 475 9

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés