Shtjefën Gjeçovi

albán ferences szerzetes, néprajzi és régészeti gyűjtő

Shtjefën Konstantin Gjeçovi (Janjeva(wd), 1874. július 12.[1]Zym(wd) közelében, 1929. október 14.[2] vagy október 23.[3]) koszovói albán ferences szerzetes, néprajzi és régészeti gyűjtő, publicista. Nevéhez fűződik az észak-albániai törzsek évszázados, szájhagyomány útján fennmaradt jogszokásainak, az ún. kanunnak(wd) az összegyűjtése és gondozása (első teljes kiadására csak posztumusz, 1933-ban került sor).

Shtjefën Gjeçovi
Született1874. július 12.
Janjeva
Elhunyt1929. október 14./23. (55 évesen)
Zym közelében
Állampolgárságaalbán
Foglalkozása
  • etnológus
  • katolikus pap
IskoláiInnsbrucki Egyetem
Halál okagyilkosság

Shtjefën Gjeçovi aláírása
Shtjefën Gjeçovi aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Shtjefën Gjeçovi témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életútja

szerkesztés

Alapiskoláit szülőhelyén járta ki kiváló eredményekkel. Előmenetelét látva és tehetségét felismerve az egyházi elöljárók jóvoltából a troshani ferences szemináriumban, majd 1888-tól boszniai(wd) ferences iskolákban tanulhatott tovább. 1892 augusztusától a fojnicai(wd), 1893-ban a derventai(wd) és a Banja Luka-i szemináriumok diákja volt. Végül a kreševói ferences intézetben fejezte be tanulmányait, ahol Pashk Bardhi iskolatársa volt.[4] 1896. július 25-én szentelték fel és lépett be a ferences rend soraiba.[5]

Még ugyanabban az évben visszatért albán földre, és előbb Pejában, majd kb. 1899-től 1905-ig Laçban végzett lelki szolgálatot. Az 1905/1906-os tanévben kisebb kitérőként korábbi iskolatársát, Bardhit váltotta a Borgo Erizzó-i(wd) albán népiskola tanítójaként. A tanév végeztével hazatért, 1907-től 1915-ig Gomsiqja, 1916-tól 1917-ig Theth, majd 1919-től 1921-ig Rubik plébánosa volt.[6] Gjeçoviról feljegyezték, hogy papként nem elégedett meg a lelki szolgálattal, a falubelieket olvasásra és betűvetésre is tanította,[7] a thethi templomban 1917. február 2-án albán nyelvű iskolát is nyitott.[8] 1907-ben Gjergj FIshtával megalapították az első shkodrai közkönyvtárat.[9] 1921 után Shkodrában élt, majd 1926-ban Koszovó egyik kis falujába, a jugoszláv fennhatóság alatt állt Zymbe(wd) nevezték ki plébánosnak. Miután a hatóságok felszólítása dacára az ott élő albánok körében is folytatta népművelő tevékenységét, a néprajzi és régészeti gyűjtőmunkát, a környék szerb népességét magára haragította. 1929. október 14-én, más források szerint október 23-án, amikor Prizrenből tartott haza falujába, Zym közelében ismeretlenek meggyilkolták.[10]

Halála megrázta az országot, az albán nemzetgyűlés november 11-ei ülésnapján beszédekben búcsúztak tőle és méltatták érdemeit az ország politikusai. Karashëngjergjben(wd) található sírja napjainkban is zarándokhely az albánok körében.[11]

Munkássága

szerkesztés

Papi szolgálatával párhuzamosan szenvedélyesen gyűjtötte Észak-Albánia, a Mirdita-fennsík és az Albán-Alpok régiségeit, a hegyvidéki törzsek népköltészeti alkotásait, népi jogszokását és néprajzi tárgyait. Kutatási eredményeiről rendszeresen be is számolt, pályája során különböző folyóiratokban több néprajzi, régészeti és helytörténeti közleményt adott közre. Az első albán néprajzkutató volt, aki a tudományos kívánalmakhoz igazodva végzett rendszeres terepmunkát.[12]

Életének fő műve az északalbán törzsek nemzedékek óta szájról szájra hagyományozódott jogszokásrendszerének (kanun(wd)) összegyűjtése és közreadása volt Kanuni i Lekë Dukagjinit (’Lekë Dukagjini törvénykönyve’) címen. Gjeçovi az anyag közlését már 1898–1899-ben megkezdte Faik Konica Albania című lapjában, majd további részletekben 1913 és 1924 között Gjergj Fishta folyóirata, a Hylli i Dritës lapjain. A tizenkét fejezetbe rendezett 1263 törvénypont teljes kiadására csak halála után, 1933-ban került sor Shkodrában, ferences rendtársai szöveggondozásában és Fishta ajánlásával.[13] A szövegközlés mellett Gjeçovi kísérletet tett az albán kanun összehasonlító vizsgálatára is, kimutatta kapcsolódási pontjait Manu törvénykönyveivel, az Ótestamentum egyes könyveivel (A kivonulás és a Leviták könyve, a Deuteronomium), valamint a teuton, szláv, görög jogszokásgyűjteményekkel és a római jog rendszerével is.[14] A Gjeçovi által összegyűjtött kanunt a kommunizmus évtizedeiben betiltották.[15]

Régészeti írásai közül kiemelkednek a Gjergj Fishta lapjában Trashigime thrako-ilirjane (’Trák-illír örökség’) címen – és Komen Kanina álnév alatt – 1924-ben megjelent beszámolói.[16] 1925-ben a gjuhadoli(wd) ferences kolostor épületében archeológiai múzeumot rendezett be, amelyben gyűjtéseinek anyagát tárta a nagyközönség elé.[17] További jelentős publikációi közé tartozik az 1910-ben Shkodrában megjelent, nyelvészeti írásait tartalmazó Agimi i gjytetniis (’A művelődés hajnala’) című munka.[18]

  1. Elsie 2010 :163.; Elsie 2013 :169. (ugyanitt megemlíti, hogy egyes források szerint 1873. október 3-án született).
  2. Elsie 2013 :169.
  3. Pearson 2004 :311.
  4. Elsie 2013 :169.
  5. Elsie 2013 :169.
  6. Elsie 2013 :169–170.
  7. Waal 2014 :331.
  8. Emléktábla a thethi templom falán
  9. Ersoy et al. 2010 :225.
  10. Pearson 2004 :311.; Elsie 2013 :170.
  11. Elsie 2013 :170.
  12. Elsie 2013 :169–170.
  13. Pearson 2004 :311.; Elsie 2013 :170.; Waal 2014 :91., 331.
  14. Waal 2014 :89–90.
  15. Waal 2014 :92.
  16. Elsie 2013 :170.
  17. Ceka 2013 :15.; Elsie 2013 :170.
  18. Elsie 2013 :170.
  • Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467  
  • Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • Elsie 2013: Robert Elsie: A biographical dictionary of Albanian history. London; New York: Tauris. 2013. ISBN 978-1-78076-431-3  
  • Ersoy et al. 2010: The highland lute. In Modernism: Representations of national culture. Ed. by Ahmet Ersoy, Maciej Górny and Vangelis Kechriotis. Budapest: Central European University Press. 2010. 224–229. o. ISBN 9789637326646  
  • Pearson 2004: Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137  
  • Waal 2014: Clarissa de Waal: Albania: Portrait of a country in transition. New paperback edition. London; New York: I.B. Tauris. 2014. ISBN 9781780764849