Siló (település)

Siló (héberül: שִׁלֹה, שילה ) zsidó település Ciszjordániában. Lakossága mintegy 2400 fő volt 2011-ben.[1]

Siló
Ország Izrael
Terület0,080 km²
Elhelyezkedése
Siló (Izrael)
Siló
Siló
Pozíció Izrael térképén
é. sz. 32° 03′ 20″, k. h. 35° 17′ 22″Koordináták: é. sz. 32° 03′ 20″, k. h. 35° 17′ 22″
A Wikimédia Commons tartalmaz Siló témájú médiaállományokat.

A településnek nagyobb jelentősége az ókori Izraelben volt. A királyság előtt Izráel törzseinek vallási központja. Itt volt a szent sátor és itt őrizték a szövetség ládáját. Itt töltötte ifjúságát Sámuel próféta Éli főpapi szolgálata mellett.

Siló Bétel és Szikem között feküdt, Jeruzsálemtől kb. 40 km-re északra.

Története szerkesztés

A területen a régészek egy középső bronzkori civilizáció nyomaira bukkantak Kr. e. 1900-1800-ból.

A zsidók honfoglalása után itt osztották fel az Ígéret Földjét a 12 törzs között és jelölték ki a városaikat.[2]

Több mint 300 évig volt a vallási központ, mígnem Jeruzsálem átvette a szerepét. A királyság előtti időkben a zsidók gyülekezési helyeként említi a Biblia.[3] Itt volt a szent sátor 369 évig,[4] és itt őrizték a szent ládát, amíg a kánaáni ellenség, a filiszteusok hadizsákmányként magukkal nem vitték.[5] Miután Dávid király visszaszerezte a filiszteusoktól a frigyládát, már többé nem került vissza Silóba, hanem Kirját-Jeárimba vitték, majd onnan Jeruzsálembe, ahova áttevődött a vallási központ helye és Salamon király idején felépült a jeruzsálemi templom.

A város Jeremiás próféta korában már csak romhalmaz volt.[6] Később valószínűleg újraépült; a Kr. u. 4. századból egy keresztény templom romjait tárták fel a régészek.[7]

A középkorban, amikor a keresztes lovagok elfoglalták a területet, 1173-ban, egy falu volt található itt egy mecsettel.

Jegyzetek szerkesztés

  1. http://www.cbs.gov.il/population/new_2010/table3.pdf
  2. Józsué 18. rész
  3. Józsué 18:1
  4. Archivált másolat. [2023. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 25.)
  5. 1. Sámuel 4:3-5
  6. Jer. 7: 12, 14
  7. http://mult-kor.hu/cikk.php?id=15753

Külső hivatkozások szerkesztés

Források szerkesztés

  • Simon Griver: Izrael
  • Bibliai nevek és fogalmak, 8. kiadás