Wikipédia

Sorok Sándor

(1817–1849) Bács-Bodrog vármegyei szolgabíró, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc mártírja

Sorok Sándor József (Bácskossuthfalva, 1817. március 15. – Kúla, 1849. február 6.)[1] Bács-Bodrog vármegyei szolgabíró, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc mártírja.

Sorok Sándor
Született1817. március 18.
Bácskossuthfalva
Elhunyt1849. február 6. (31 évesen)
Kúla
Foglalkozásaszolgabíró
Sablon • Wikidata • Segítség

Felmenői, családja szerkesztés

A Sorok család régi nemesi család, amely I. Lipót magyar királytól 1688. szeptember 2-án Győr vármegyében kapott címeres nemeslevelet.

Ősei Győrből származnak. A család előbb Pestre költözött, ahol ükapaja, Sorok György Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye katonája. Dédapja, Sorok István (Pest, 1722. július 04.[2] - ) szintén vármegyei katonaként szolgált, majd családjával Szivácra költözött. Nagyapja, Sorok András (Zombor, 1752. december 31. - Bácsszentiván, 1829. augusztus 09.),[3] akinek Győr vármegye 1756. március 10-én kelt bizonyítványa alapján 1782. szeptember 9-én hirdették ki nemességét.

Édesapja, Sorok Ferenc ( - Zombor, 1865. szeptember 12.)[4] az 1805-ben meghirdetett nemesi felkeléskor Bács-Bodrog vármegye 2. lovasságának őrmestere, a vármegyétől 1826-ban nyert nemesi bizonyít­ványt, Bácsszentivánon volt jegyző, később Zombor város képviselő-testületének tagja. Édesanyja, nemes Szüllő Rozália ( - Zombor, 1857. április 12.).[5] Szülei Bácsszentivánon 1806. november 4-én kötöttek házasságot.

Testvérei:

Sorok Sándor 1844. május 20-án[18] Szabadkán vette feleségül nemes bajsai Vojnits Mihály és nemes bajsai Vojnits Anna lányát, nemes bajsai Vojnits Borbálát ( - Szabadka, 1844. augusztus 14.).[19] Házasságukból nem született gyermek.

Első felesége korai halála után Sorok Sándor 1848. május 29-én[20] Bácsborsódon vette feleségül nemes borsódi Latinovits Szaniszló vármegyei pénztárnok és nemes Gábry Anna lányát, nemes borsódi Latinovits Rozáliát (Bácsborsód, 1819. augusztus 14.[21] - Budapest, 1877. május 21.). Házasságukból nem született gyermek.

Életpályája szerkesztés

Pályája gyorsan felívelt. Bács-Bodrog vármegye 1838-as tisztújításán választották első alkalommal a vármegye tiszteletbeli esküdtjévé, tisztségében 1841-ben megerősítették. 1844-ben raktári biztosként említik. 1845. május 7-én választották a vármegye esküdtjévé. 1848. július 14-től szolgabíró.

Az 1848-49-es események szerkesztés

A szabadságharc során a magyar csapatok 1849. január végére feladták Bácskát. A szerb csapatok értesültek a magyar hadtest elvonultáról és haladéktalanul három hadoszlopban tartottak fel felé. Az egyik hadoszlop Kúla felé tartott, a 3000 fős szerb csapat január 28-án foglalta el a települést. Sorok Sándor 1849. január 22-én esküdtjével Hódságra ment hivatali ügyek intézése érdekében. Hódságon a német lakosság felbőszült a szolgabíró ellen és a betörő szerb csapatok segítségével elfogták öt másik társával együtt és Kúlára vitték a szerb választmány elé. Kúlán a Kosztics Sándor elnöklete alatt összeült haditörvényszék Sorok Sándor szolgabírót, Vidákovics György vármegyei esküdtet és Fitos István vármegyei aljegyzőt akasztás általi, Zdrahál János, Fogt József és Borovszky József kincstári hivatalnokokat golyó általi halálra ítélte. A kivégzéseket 1849. február 6-án hajtották végre. A holttesteket a kivégzés helyén jelöletlen sírba temették. Bácska felszabadításában nagy érdemet vívott ki magának Perczel Miklós, aki felesége, nemes borsódi Latinovits Hermina (Bácsborsód, 1818. július 19. - Baja, 1901. március 2.) révén sógora volt Sorok Sándor szolgabírónak. A hadvezér Hódságra, a sógora halálában részes településre nagy hadisarcot vetett ki. Bácska felszabadítását követően, 1849. május 16-án Langvieser József kúlai prépost-plébános a hat mártírt kiásatta, koporsóba tettette és egyházi szertartás szerint eltemette.

Származása szerkesztés

Sorok Sándor családfája
nemes Sorok Sándor
(Bácskossuthfalva, 1817. március 18. –
Kúla, 1849. február 6.)

Bács-Bodrog vármegye szolgabírója

Apja:
nemes Sorok Ferenc
( –
Zombor, 1865. szeptember 12.)

bácsszentiváni jegyző, Zombor város képviselő-testületének tagja

Apai nagyapja:
nemes Sorok András
(Zombor, 1752. december 31. – Bácsszentiván, 1829. augusztus 9.) 		Apai nagyapai dédapja:
nemes Sorok István
(Pest, 1722. július 4. – )

vármegyei katona

Apai nagyapai dédanyja:
Török Ilona
Apai nagyanyja:
nemes Balogh Erzsébet 		Apai nagyanyai dédapja:
nemes Balogh István

bellyei uradalmi tiszttartó

Apai nagyanyai dédanyja:
Anyja:
nemes Szüllő Rozália
( – Zombor, 1857. április 12.)
 Anyai nagyapja: Anyai nagyapai dédapja:
Anyai nagyapai dédanyja:
Anyai nagyanyja: Anyai nagyanyai dédapja:
Anyai nagyanyai dédanyja:

Források szerkesztés

  • Kempelen Béla: A magyar nemes családok IX. kötet. Budapest, 1915. Grill Károly Könyvkiadóvállalata. Sorok család.[1]
  • Dudás Gyula: A bácskai nemes családok. Adalékul Bács-Bodrogh vármegye történetéhez. Zombor, 1893. Bács-Bodrogh vármegyei Történelmi Társulat. Bittermann Nándor Könyvnyomdája. 83-84. o.[2]
  • Thim József: Délmagyarország önvédelmi harca 1848-1849-ben 1. Zombor, 1887. 197. o.
  • Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 2. Baja, 2008. 505. o.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Soros Sándor halotti bejegyzése, Kúla rk. egyházközség halotti anyakönyve, 1849. év.
  2. ↑ Soros István születési bejegyzése, Pest Belvárosi plébánia rk. egyházközség születési anyakönyve, 695/1722. folyószám
  3. ↑ Sorok András halotti bejegyzése, Bácsszentiván rk. egyházközség halotti anyakönyve, 1829.
  4. ↑ Sorok Ferenc halotti bejegyzése, Zombor rk. egyházközség halotti anyakönyve, 248/1865.
  5. ↑ Szüllő Rozália halotti bejegyzése, Zombor rk. egyházközség halotti anyakönyve, 130/1857.
  6. ↑ Mihálkovits József és Sorok Anna házassági bejegyzése, Bácsszentiván rk. egyházközség házassági anyakönyve, 1830.
  7. ↑ Garay Ferenc és Sorok Eszter házassági bejegyzése, Bácsszentiván rk. egyházközség házassági anyakönyve, 1834.
  8. ↑ Garay Ferenc gyászjelentése, 1885.
  9. ↑ Jankovits János és Sorok Terézia házassági bejegyzése, Bácsszentiván rk. egyházközség házassági anyakönyve, 1836.
  10. ↑ Sorok János halotti bejegyzése, Bácsszentiván rk. egyházközség halotti anyakönyve, 120/1869.
  11. ↑ Hameder Anna halotti bejegyzése, Bácsszentiván rk. egyházközség halotti anyakönyve, 104/1859.
  12. ↑ Grosser Emília halotti bejegyzése, Bácsszentiván rk. egyházközség halotti anyakönyve, 11/1864.
  13. ↑ Sorok Sarolta gyászjelentése, 1891.[halott link]
  14. ↑ Nagy József és Sorok Karolina házassági bejegyzése, Bácsszentiván rk. egyházközség házassági anyakönyve, 37/1846. folyószám
  15. ↑ Kisléghi Nagy József gyászjelentése.[halott link]
  16. ↑ Sorok Flóra gyászjelentése, 1907.
  17. ↑ Kristofek Elek és Sorok Flóra házassági bejegyzése, Bácsszentiván rk. egyházközség házassági anyakönyve, 29/1843. folyószám
  18. ↑ Sorok Sándor és Vojnits Borbála házassági bejegyzése, Szabadka Szent Teréz plébánia rk. egyházközség házassági anyakönyve, 122/1844.
  19. ↑ Vojnits Borbála halotti bejegyzése, Szabadka Szent Teréz plébánia rk. egyházközség halotti anyakönyve, 405/1844.folyószám
  20. ↑ Sorok Sándor és Latinovits Rozália házassági bejegyzése, Bácsborsód rk. egyházközség házassági anyakönyve, 1/1848. folyószám
  21. ↑ Latinovits Rozália születési bejegyzése, Bácsborsód rk. egyházközség születési anyakönyve, 13/1819. folyószám
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sorok_Sándor&oldid=25984230”