Sotol
A sotol egy Mexikó északi, sivatagos részéről származó égetett szesz, amit Chihuahua, Coahuila és Durango államokban készítenek a nyugati üstökvirág cukorban gazdag tövéből. Ezt a növényt is nevezik sotolnak vagy serequének is. A sotol előállítási módszere nagyban hasonlít a tequiláéhoz és a mezcaléhoz, melyeket azonban agávéfélék tövéből állítanak elő.
| Sotol | |
 | |
| A nyugati üstökvirág, amiből a sotolt készítik | |
| Származási hely |  Mexikó: Chihuahua, Coahuila és Durango államok |
| Alkoholtartalom | 38–45% |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sotol témájú médiaállományokat. | |
Története szerkesztés
Chihuahua néhány helyszínén, például a Cueva de la Olla barlangban az 1060–1205 közötti időkből származó növénymaradványokra bukkantak, Paquimében pedig, amely virágkorát 205 és 1260 között élte, sotolkészítő edényeket fedeztek fel,[1] így sejthető, hogy a sotolt már mintegy 800–1000 éve készítik a tarahumarák és az anaszaszik. Ezek az indián törzsek vallási szertartásaikhoz éppúgy felhasználták, mint gyógyszernek.[2] Az ital neve is ebből az időszakból származhat: a sotol szó a navatl nyelvű tzotollin szóból alakult ki.[1] A 16. században megérkező spanyol hódítók (főként a ferencesek) tökéletesítették a lepárlási eljárásokat, majd a 20. században már hordókban árusították megszabott áron, sőt, a mexikói forradalom idején újra felfedezték gyógyító hatását, és betegségek megelőzésére használták.[1] A sotol viszont még a 21. század elején is Mexikón kívül szinte teljesen ismeretlen volt, csak ekkor kezdett el világszerte elterjedni.[3]
2000-ben Chihuahua állam törvényhozása Coyame község nevét Coyame del Sotolra változtatta.[4]
Leírása szerkesztés
A mezcalhoz hasonló, édeskés sotol alkoholtartalma 38–45%, a növény faedényben történő főzése közben jellegzetes füstölt ízt kap.[3] Manapság sokféle koktél készítéséhez is felhasználják.[5]
2002-ben a sotol nevet földrajzi eredetvédelem alá helyezték, és négyféle típusát határozták meg. Ez alapján létezik blanco („fehér”), joven („fiatal”), reposado („pihentetett”) és añejo („idős”).[3] A szabályzat szerint a sotol név kizárólag a Chihuahua, Durango és Coahuila államban előállított italokra használható.[1]
Készítése szerkesztés
A sotol előállításához csak a nyugati üstökvirág tövéből származó levet használják fel, egyéb anyagokat nem adnak hozzá. Miután a növény tövét (spanyolul piñát vagy cabezát) betakarítják, egy autoklávban megfőzik, és kipréselik édes levét. Ezt három napig erjedni hagyják, így cukortartalma alkohollá alakul, amit réz- vagy rozsdamentesacél-edényekben párolnak le, az elő- és utópárlatot elválasztva. Végül a kapott italt fehér tölgyből készült hordókban tartják, több-kevesebb pihentetés után pedig palackozzák.[6][7]
Források szerkesztés
- ↑ a b c d Declaración de protección a la denominación de origen sotol (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2015. február 12.)
- ↑ Belén Gómez-Pereira: 5 bebidas poco conocidas de México – Sotol (spanyol nyelven). México Desconocido. [2012. november 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 12.)
- ↑ a b c Sotol: ni tequila ni mezcal (spanyol nyelven). IMujer. [2015. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 12.)
- ↑ INAFED kormányzati oldal – Coyame del Sotol község (spanyol nyelven). [2015. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 12.)
- ↑ ¿Qué diablos es el Sotol? (spanyol nyelven). chilango.com. (Hozzáférés: 2015. február 12.)
- ↑ Sotol – Chihuahua (spanyol nyelven). Alcohol-infórmate. (Hozzáférés: 2015. február 13.)
- ↑ EL SOTOL De Coahuila para el mundo (spanyol nyelven). El Diario de Coahuila, 2010. április 11. [2015. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 13.)