Wikipédia

„Szerkesztő:Timar56/Szentes/Évfordulónaptár - További évfordulók” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
botok
666 151 szerkesztés
a →‎1875 - 1899: Sajó Sándor (WP:BÜ)
BinBot (vitalap | szerkesztései)
botok
191 628 szerkesztés
226. sor:
* '''{{hány éve|1869}} éve''', [[1869]]-ben született Hahn Izidor ([[1869]]-[[1925]]) takarékpénztári vezérigazgató, az Izraeli Hitközség elnöke.
* '''{{hány éve|1869}} éve''', [[1869]]-ben született Krisztiáni István ([[1869]]-[[1939]]) gimnáziumi rajztanár.
* '''{{hány éve|1870}} éve''', [[1870]]-ben a népszámlálás adatai szerint [[Szentes]] város területe 68.157 katasztrális hold; lakóinak száma 27.658 fő. Felekezeti megoszlás: református 16.418; római katolikus 9.582; izraelita 919; evangélikus 420; görögkeleti 289; görög katolikus 12; egyéb 18. A külterületi tanyákon élők aránya 37 %. A népesség 41 %-a tud írni és olvasni. A lakóházak száma: 4449. (Az ország mai területén található városok rangsorában Szentes ekkor a 6. helyen állt, megelőzve [[Székesfehérvár]]t, [[Miskolc]]ot, [[Győr]]t, [[Sopron]]t stb.)
* '''{{hány éve|1870}} éve''', [[1870]]-ben a [[Hódmezővásárhely]]i Szemlében megjelent [[Csukás Benjamin (tanár)|Csukás Benjamin]]: Községi élet Csongrád megyében c. tanulmánya.
* '''{{hány éve|1870}} éve''', [[1870]]-ben megalakult a Szentesi Gazdasági Kereskedelmi és Bizományi Hitelintézet. ([[1874]]-től Szentes-Vidéki Takarékpénztár néven működött.)
322. sor:
 
== 1900 - 1924 ==
* '''{{hány éve|1900}} éve''', [[1900]]-ban a népszámlálás adatai szerint [[Szentes]] város lakossága 31.308 fő (15.651 férfi, 15.657 nő). A külterületi tanyákon élők aránya 32%. Felekezeti megoszlás: református 16.684, római katolikus 12.946, izraelita 945, evangélikus 446, görögkeleti 227, görög katolikus 51, unitárius 2, egyéb 7. A népesség 60 %-a mezőgazdaságból, 20 %-a kisiparból, 4 %-a kereskedelemből élt. Önálló iparos 2636, kereskedő 538. A népesség 68 %-a tudott írni és olvasni. A lakóházak száma: 6645.
* '''{{hány éve|1900}} éve''', [[1900]]-ban Sima Ferenc telepítési mozgalmat indított a [[Bihar megye]] szalárdi járásában található [[Siter]] község benépesítésére. [[Csongrád megye|Csongrád megyében]] összesen 527 kitelepülő családot írtak össze, ebből 96 szentesi család volt kb. 500 fővel. (A [[Nagyvárad]] és [[Szalárd]] közötti község ma [[Románia|Romániához]] tartozik, 1164 magyar lakosa van.)
* '''{{hány éve|1900}} éve''', [[1900]]-ban Stark Nándor képes levelezőlapokat jelentetett meg [[Csongrád vármegye]] térképével, valamint [[Horváth Mihály (történész)|Horváth Mihály]] és [[Tóth József (színművész, 1823)|Tóth József]] arcképeivel.
378. sor:
* '''{{hány éve|1919}} éve''', [[1919]]-ben megalakult az [[Ébredő Magyarok Egyesülete|Ébredő Magyarok Egyesületének]] Szentesi Csoportja. Elnöke Király László gimnáziumi tanár, főtitkára dr. Joó Károly nyugalmazott járásbíró.
* '''{{hány éve|1919}} éve''', [[1919]]-ben hunyt el Lakos János Pál ([[1883]]-[[1919]]) festőművész.
* '''{{hány éve|1920}} éve''', az [[1920]]. évi népszámlálás adatai szerint [[Szentes]] város területe 68 696 katasztrális hold (39 531 hektár); lakossága 32 387 fő (15 473 férfi, 16 914 nő). A népesség 36 %-a külterületi tanyákon él. Felekezeti megoszlás: református 15 405, római katolikus 15 355, izraelita 754, evangélikus 565, görögkeleti 215, görög katolikus 74, unitárius 3, egyéb 16. A lakosság 57 %-a (18 415 fő) mezőgazdaságból, 20 %-a (6515 fő) iparból, 5 %-a (1650 fő) kereskedelemből, 6 %-a (1846 fő) közszolgálatból él. A mezőgazdasági népesség 51 %-a önálló gazda, 39 %-a mezőgazdasági munkás, 10 %-a gazdasági cseléd. Az ipari népesség 44 %-a önálló vállalkozó, 41 %-a munkás, 14 %-a tanonc és szolga, 1 %-a tisztviselő. A népesség 77 %-a tud írni és olvasni. A lakóházak száma 6901.
* '''{{hány éve|1922}} éve''', [[1922]]-ben vette fel a Szentesi Állami Főgimnázium [[Horváth Mihály (történész)|Horváth Mihály]] történetíró-püspök nevét. (A [[Horváth Mihály Gimnázium|gimnázium]] önképző köre már az [[1891]]/[[1892|92]]. tanévtől [[Horváth Mihály (történész)|Horváth Mihály]] nevét viselte.)
* '''{{hány éve|1922}} éve''', [[1922]]-ben a [[szabadka]]i Hartmann és Conen cég megalapította Szentesen az Élelmiszer Kiviteli Rt-t, a későbbi Baromfifeldolgozó Vállalat jogelődjét.
389. sor:
 
== 1925 - 1949 ==
* '''{{hány éve|1925}} éve''', [[1925]]-ben [[Szentes]] 68 693 katasztrális holdnyi területének művelési ágankénti megoszlása a következő volt: szántó 46 122 kh (67 %), legelő 11 212 kh (16 %), rét 5943 kh (8,6 %), kert 255 kh (0,4 %), szőlő 474 kh (0,7 %), nádas 191 kh (0,3 %), erdő 39 kh, nem termő 4457 kh (6,5 %). A mezőgazdasági gépek száma: 20 traktor, 2 gőzeke, 120 cséplőgép, 300 aratógép, 700 vetőgép.
* '''{{hány éve|1925}} éve''', [[1925]]-ben a Szentesi Ipartestületnek 904 tagja volt, 17 szakosztályban és 28 szakosztályon kívüli szakmában. Legnépesebb a cipész (133 fő), a férfiszabó (109 fő), a kovács (75 fő), a csizmadia (68 fő) és a kőműves szakosztály (60 fő) volt.
* '''{{hány éve|1925}} éve''', [[1925]]-ben az Országos Motoros Közlekedési Vállalat megindította a város első helyközi autóbuszjáratát [[Orosháza]] felé. Ebben az évben 23 motoros járművet írtak össze (5 bérautó, 4 teherautó, 2 személyautó, 6 motor, 6 ferromobil). Ekkor létesült a város első utcai benzinkútja.
400. sor:
* '''{{hány éve|1929}} éve''', [[1929]]-ben a városban 29 taxi közlekedett. A város új “géperejű bérkocsi” szabályrendeletet adott ki, melyben a “nagy forgalom miatt” a sebességet 25 km/h-ban maximálták. A benzintöltő állomások száma hatra emelkedett.
* '''{{hány éve|1929}} éve''', [[1929]]-ben megjelent Böszörményi Jenő: Magyar ég alatt c. novelláskötete.
* '''{{hány éve|1930}} éve''', [[1930]]-ban a népszámlálás adatai szerint [[Szentes]] város területe 68.695 kat. hold (39.531 hektár); lakossága 32.861 fő (15.929 férfi, 16.932 nő). A népesség 34,5 %-a (11321 fő) külterületi tanyákon él. Felekezeti megoszlás: római katolikus 16.101; református 15.147; izraelita 666; evangélikus 617; görögkeleti 227; görög katolikus 75; egyéb 28. A lakosság 50 %-a (16.293 fő) mezőgazdaságból, 23 %-a (7625 fő) iparból, 5 %-a (1767 fő) kereskedelemből él. A mezőgazdasági népesség 55 %-a önálló gazda, 31 %-a mezőgazdasági munkás, 14 %-a gazdasági cseléd. Az ipari népesség 29 %-a önálló vállalkozó, 60 %-a munkás, 10 %-a tanonc, 1 %-a tisztviselő. A népesség 82 %-a tud írni és olvasni. A lakóházak száma: 7987.
* '''{{hány éve|1930}} éve''', [[1930]]-ban a munkanélküliek száma [[Szentes]]en 1500-1600 fő.
* '''{{hány éve|1930}} éve''', [[1930]]-ban a szentesi szervezett munkások megvásárolták a [[Bocskai István|Bocskai]] u. 13. sz. alatti épületet Munkásotthon céljára. (Utóbb teljesen átépítették, felavatására [[1937]]-ben került sor.)
412. sor:
* '''{{hány éve|1934}} éve''', [[1934]]-ben megjelent Temesváry Kriszta: Versek c. kötete.
* '''{{hány éve|1935}} éve''', [[1935]]-ben nagyarányú ínség alakult ki [[Szentes]]en, melyet a májusi fagy, az egész határt letaroló jégverés, majd az utána következő szárazság következtében előállt rendkívül rossz termés váltotta ki. Az élelmezési nehézségek szinte a város valamennyi lakosát érintették. Míg az év elején az ínségsegélyezés során 1484 család ellátásáról kellett gondoskodni (családtagokkal együtt 4890 főről), addig az év végére az ínségadományra szoruló családok száma elérte a 2524-et (7789 családtaggal). A munkanélküliek száma elérte a 2800 főt (6200 családtaggal).
* '''{{hány éve|1935}} éve''', az [[1935]]. évi mezőgazdasági statisztika főbb szentesi adatai: a mezőgazdaságilag hasznosított területből: 50.812 kh (74,3 %) szántó, 11.535 kh (16,8 %) legelő, 548 kh (0,8 %) rét, 619 kh (0,9%) kert, 235 kh (0,3 %) szőlő, 539 kh (0,8 %) erdő, 37 kh nádas. (Nem termő 4163 kh, 6,1 %.) A szántók 50 %-án búzát, 32 %-án kukoricát, 18 %-án árpát, zabot és takarmánynövényeket termeltek. A motoros technikát 262 erőgép (traktor, járgány, cséplőgép, billenőeke) képviselte. Állatállomány: 5647 ló, 5640 szarvasmarha, 21.500 sertés, 3875 juh, 125.851 baromfi. A gyümölcsfák száma 180.000. Az önálló birtokok száma 4991; ezek terület szerinti megoszlása: 5 kh alatti 2933 birtok (58,8 %), 5–50 kh közötti 1815 birtok (36,4 %), 50–100 kh közötti 157 birtok (3,1 %), 100–500 kh közötti 81 birtok (1,6 %), 500 kh feletti 5 birtok (0,1 %). A birtokok 25,8 %-án működtek haszonbérletek: 1287 birtokon összesen 2115 bérlet. A haszonbérbe kiadott terület 23 843 kh volt, az összterület 34,8 %-a. A szentesi bérletek számának és területének aránya lényegesen meghaladta az országos átlagot.
* '''{{hány éve|1935}} éve''', [[1935]]-ben Éder Gyula festőművész megfestette dr. [[Várady Lipót Árpád]] ([[1865]]-[[1923]]) egyházi író, [[győr]]i püspök, majd [[kalocsa]]i érsek, a szentesi [[Horváth Mihály Gimnázium|gimnázium]] volt növendékének portréját.
* '''{{hány éve|1935}} éve''', [[1935]]-ben megalakult a Szentesi Vasutas Fúvószenekar.
432. sor:
* '''{{hány éve|1948}} éve''', [[1948]]-ban államosították az [[1856]]-os alapítású Zsoldos Gőzmalom, Ipartelep és Kereskedelmi Rt-t.
* '''{{hány éve|1948}} éve''', [[1948]]-ban megjelent Nyíri Antal: A kihaló szentesi víziélet néprajzi és népnyelvi maradványai c. munkája.
* '''{{hány éve|1949}} éve''', az [[1949]]-es népszámlálás adatai szerint [[Szentes]] város területe 55.496 katasztrális hold (31.936 hektár); lakóinak száma 32.509 fő (15.519 férfi, 16.990 nő). A népesség 49,5 %-a aktív kereső, 50,5 %-a eltartott. Az aktív keresők közül 6845 munkás (42,6 %), 1486 alkalmazott (9,2 %), 5849 önálló (36,4 %), 1911 segítő családtag (11,8 %). Az összes népesség 46,5 %-a mezőgazdaságból, 22,9 %-a iparból, 5,9 %-a kereskedelemből, 5,8 %-a közszolgálatból, 4,3 %-a közlekedésből, 14,6 % egyéb foglalkozásból él. A külterületen lakók száma 9719 fő (29,9 %). A 6 évesnél idősebb népesség 95,4 %-a tud írni és olvasni.
* '''{{hány éve|1949}} éve''', [[1949]]-ben újrafestették a katolikus templomot. Ekkor készült a diadalív seccója - Magyar szentek hódolata c. – Terney Béla gimnáziumi tanár munkája.
 
502. sor:
* '''{{hány éve|1970}} éve''', [[1970]]-ben felépült a kisiparosok új székháza az [[Arany János]] utcában.
* '''{{hány éve|1970}} éve''', [[1970]]-ben huszonkét évi szünet után megjelent a [[Horváth Mihály Gimnázium]] Évkönyve (Szerkesztette Gidófalvy György igazgató.); Harsányi László: A szentesi izraelita hitközség története c. munkája; Szentes 25 éve c. füzet.
* '''{{hány éve|1970}} éve''', [[1970]]-ben a népszámlálás adatai szerint [[Szentes]] város területe 35.323 hektár; lakóinak száma 33.910 fő (16.440 férfi, 17.470 nő). Az aktív kereső népesség (15.949 fő) 35 %-a iparban, 29 %-a mezőgazdaságban, 8 %-a kereskedelemben, 28 %-a közszolgálatban és egyéb területen dolgozik.
* '''{{hány éve|1971}} éve''', [[1971]]-ben az Építésgazdasági Szervezési Intézet az országban elsőnek [[Szentes]] városára elkészítette a városközpont variációs terület-felhasználási tervét.
* '''{{hány éve|1971}} éve''', [[1971]]-ben megindult a termelés a Kontakta új galvánüzemében.
547. sor:
* '''{{hány éve|1980}} éve''', [[1980]]-ban elkészült a [[Tisza|Tiszán]] a Szentesi Spartacus Sportkör kajak-kenu szakosztályának kétszintes új csónakháza.
* '''{{hány éve|1980}} éve''', [[1980]]-ban megjelent Labádi Lajos: A szentesi képviselő-testületi szociáldemokrata frakció és a mozgalom kapcsolata ([[1929]]-[[1937]]) c. tanulmánya.
* '''{{hány éve|1980}} éve''', [[1980]]-ban a népszámlálás adatai szerint [[Szentes]] város területe 35.323 hektár; lakóinak száma 35.317 fő (16.942 férfi, 18.975 nő). Az aktív kereső népesség (16.130 fő) 33 %-a iparban, 23 %-a mezőgazdaságban, 11 %-a kereskedelemben, 33 %-a közszolgálatban, közlekedésben és egyéb területen dolgozik. A népesség 10 %-a külterületen él. A lakások száma 11.836 (73 % családi ház, 6,6 % társasház, 20,4 % állami és szövetkezeti lakás).
* '''{{hány éve|1980}} éve''', [[1980]]-ban a CSOMIÉP kivitelezésében elkészült a [[Kossuth Lajos|Kossuth]] u. 12-16. sz. alatti ötszintes, 64 lakásos tanácsi épület, földszintjén üzletsorral.
* '''{{hány éve|1981}} éve''', [[1981]]-ben újrafestették a központi katolikus templomot.
596. sor:
* '''{{hány éve|1989}} éve''', [[1989]]-ben a Városi Könyvtár kiadásában megjelent a Szentesi életrajzi évfordulók’[[1989]] című helytörténeti kiadvány. A 20 életrajzot tartalmazó füzet szerzői Bodrits István könyvtáros és Labádi Lajos főlevéltáros; az illusztrációkat Szabó Marianna tanárnő készítette.
* '''{{hány éve|1989}} éve''', [[1989]]-ben a 425-ös Emlékbizottság és a Városi Könyvtár kiadásában megjelent Labádi Lajos: [[Szentes]] címertörténete c. füzet.
* '''{{hány éve|1990}} éve''', [[1990]]-ben a népszámlálás adatai szerint [[Szentes]] város területe 35.323 hektár; lakóinak száma 32.891 fő (15.769 férfi, 17.122 nő). Az aktív kereső népesség (14.510 fő) 33 %-a iparban, 21 %-a mezőgazdaságban, 10 %-a kereskedelemben, 36 %-a közszolgálatban és egyéb területen dolgozik. A keresők 68 %-a fizikai, 32 %-a szellemi foglalkozású (83% alkalmazott, 10 szövetkezeti tag, 7% önálló). A külterületen lakók száma 2233 fő (6,8%). A lakások száma 12.136 (68 % családiház, 14 % társasház, 18 % állami és szövetkezeti lakás).
* '''{{hány éve|1990}} éve''', [[1990]]-ben megjelent Bodrits István: Vallomások Szentesről c. könyve; Bugár-Mészáros Károly: Szentes-Műemlékek c. katalogusa; Zsíros Katalin: Szentes földrajzi nevei c. munkája; Imre Ernő: Bibliaiskola mindenkinek c. könyve; Hess, öregúr! c. verseskötet Nagyajtósi István verseivel (Szerk.: Bácskai Mihályné); Húsz éves a Szentesi Kertbarátok Köre c. kiadvány, benne Szalva Péter: A szentesi zöldségtermesztő táj – minta kertészet bölcsője – rövid története c. tanulmányával (Szerk.: Király István), Farkas József: "Földet és jogot a népnek". A függetlenségi baloldal útkeresése. Sima Ferenc útja a radikalizmusig c. tanulmánya; a Bartha János Kertészeti Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet Évkönyve (Szerk.: Bucsány György).
* '''{{hány éve|1991}} éve''', [[1991]]-ben a cserebökényi pusztát tájvédelmi körzetté nyilvánították, amely [[1997]] óta a [[Körös-Maros Nemzeti Park]]hoz tartozik.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkesztő:Timar56/Szentes/Évfordulónaptár_-_További_évfordulók”