Wikipédia

„III. Béla magyar király” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Peadar (vitalap | szerkesztései)
56 000 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{egyért2|III. István magyar királyról|III. István (egyértelműsítő lap)}}
{{Uralkodó infobox
| név = ''<big>III. BélaIstván</big>''
| kép =Chronicon Bela3Pictum P121 III. István koronázása.jpgJPG
| képméret = 250px220px
| képaláírás = III. BélaIstván koronázása. ábrázolása[[Miniatúra]] a [[Képes krónika|Képes krónikában]]
| ragadványnév = ''Nagy''
| állam = Magyarország
| megnevezés = királya
| uralkodás_kezdete = [[1172]]. [[március 4.]]
| uralkodás_vége = [[1196]]. [[április 23.]]
| koronázás dátuma = [[1173]]. [[január 13.]]<ref>[https://books.google.hu/books?id=1_q3AAAAIAAJ&q=%221173+janu%C3%A1r%22+%22III.+B%C3%A9la%22&dq=%221173+janu%C3%A1r%22+%22III.+B%C3%A9la%22&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwittPvjzY7KAhUIKg4KHXSrAFMQ6AEIMjAE Benda Kálmán: Magyarország törteńeti kronológiája: A kezdetektöl 1526-ig. 1. kötet]. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1983. 117. p.</ref>
| koronázás helye = [[Székesfehérvár]]
| örököse =
| előd = [[III. István magyar király|III. István]]
| utód = [[Imre magyar király|Imre]]
| uralkodóház = [[Árpád-ház]]
| teljes_név =
| születési dátum = [[1148]] körül
| születési hely = [[Esztergom]]
| halálozási dátum = [[1196]]. [[április 23.]]<br>(kb. 48 évesen)
| halálozási hely = [[Székesfehérvár]]
| temetés dátuma =
| nyughelye = eredetileg:<br> [[Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)|Nagyboldogasszony-bazilika]], [[Székesfehérvár]];<br>[[1898]]-tól:<br> [[Mátyás-templom]], [[Budapest]]
| házastárs = 1. [[Châtillon Anna magyar királyné|Châtillon Anna]]<br> 2. [[Capet Margit magyar királyné|Capet Margit]]
| házastárs3 =
| gyermekei = [[Imre magyar király|Imre]], [[Konstancia cseh királyné|Konstancia]], [[II. András magyar király|András]], István, Salamon, [[Magyarországi Margit bizánci császárné|Margit]], ismeretlen nevű leány
| édesapa = [[II. Géza magyar király|II. Géza]]
| édesanya = [[Eufrozina magyar királyné|Rurik Eufrozina]]
| címer = Coa Hungary Country History Bela III (1172-1196).svg
| címerméret = 100px
| lábjegyzet =
| wikicommons =-
}}
 
| állam =Magyar Királyság
'''III. Béla''' ([[Esztergom]], [[1148]] – [[Székesfehérvár]], [[1196]]. [[április 23.]]) [[Magyar Királyság|Magyarország]] királya [[1172]] és [[1196]] között. Apja [[II. Géza magyar király|II. Géza király]], [[II. Béla magyar király|Vak Béla király]] fia, anyja [[Eufrozina magyar királyné|Eufrozina királyné]], [[I. Msztyiszlav kijevi nagyfejedelem]] leánya. Első felesége [[Châtillon Anna magyar királyné|Châtillon Anna]], második felesége [[Capet Margit magyar királyné|Capet Margit]] volt.
| megnevezés =királya
| uralkodási_név =III. István
| uralkodás_kezdete =[[1162]]. [[május 31.]]
| uralkodás_vége =[[1172]]. [[március 4.]]
| koronázás dátuma =[[1162]]. [[június]]a
| koronázás helye =[[Székesfehérvár]]
| örököse =[[Béla magyar királyi herceg (1167–?)|Béla]]
| előd =[[II. Géza magyar király|II. Géza]]
| utód =[[III. Béla magyar király|III. Béla]]
 
| állam2 =
Korának egyik leggazdagabb [[európa]]i uralkodója. A hagyomány nevéhez köti a magyar állam egyik legsikeresebb korszakát: részben a [[Bizánci Birodalom|Bizáncban]] szerzett tapasztalatainak, részben pedig saját tehetségének és bölcsességének köszönhetően sikerült felvirágoztatnia a gazdaságot és a kultúrát, általánossá tette az [[írásbeliség]]et, sikeres külpolitikájának eredményeképp pedig királysága befolyási övezete is gyarapodott. Huszonnégy esztendős uralkodásának végére [[Magyarország]] vált a vezető hatalommá egész [[Kelet-Közép-Európa|Kelet-Közép-Európában]]. Regnálása tehát sok tekintetben az [[Árpád-kor]] csúcspontját jelentette. Mindezek okán az utókortól kiérdemelte a '''Nagy Béla''' nevet.
| megnevezés2 =
| uralkodási_név2 =
| uralkodás_kezdete2=
| uralkodás_vége2 =
| koronázás dátuma2 =
| koronázás helye2 =
| örököse2 =
| előd2 =
| utód2 =
 
| állam3 =
III. Béla az egyetlen uralkodó, akinek földi maradványait teljes épségben találták meg a székesfehérvári [[Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)|Nagyboldogasszony-bazilika]] romterületén. Bélát első felesége mellé temették királyi jelvényekkel ellátva. A sírt 1848 decemberében tárták föl.
| megnevezés3 =
| uralkodási_név3 =
| uralkodás_kezdete3=
| uralkodás_vége3 =
| koronázás dátuma3 =
| koronázás helye3 =
| örököse3 =
| előd3 =
| utód3 =
 
| állam4 =
== Élete a trón előtt ==
| megnevezés4 =
[[Esztergom]]ban született 1148-ban vagy 1149-ben. Születésének idejét egy, a bizánci útjáró szóló krónikabejegyzés alapján lehet kikövetkeztetni. Apja [[II. Géza magyar király]], [[II. Béla magyar király|Vak Béla király]] fia, [[Álmos herceg]] unokája, anyja [[Eufrozina magyar királyné|Eufrozina]] [[I. Msztyiszlav kijevi nagyfejedelem]] leánya volt. Szülei négy fia közül másodikként született. Három fivérén kívül még négy lánytestvére is volt.
| uralkodási_név4 =
| uralkodás_kezdete4=
| uralkodás_vége4 =
| koronázás dátuma4 =
| koronázás helye4 =
| örököse4 =
| előd4 =
| utód4 =
 
| uralkodóház =[[Árpád-ház]]
A fiatal Béla [[1161]] körül horvát-dalmát herceg lett, miközben testvére, [[III. István magyar király|István]] volt a trónörökös. Apjuk azt kívánta elérni, hogy ne folytatódjanak az országban a belső viszályok. Géza király halálát követően azonban nagybátyjaik, [[IV. István magyar király|István]] és [[II. László magyar király|László]] a bizánci császár, [[I. Manuél bizánci császár|I. Manuél]] támogatásával ellenkirályként léptek föl III. István uralma ellen. Elsőként II. László ült trónra, akit fél éves uralkodás után megmérgeztek, ami után IV. István fejére szállt a korona. A magyar belviszály akkor vett fordulatot, amikor 1163. június 6-án a főváros, [[Székesfehérvár]] mellett III. István seregével legyőzte IV. Istvánt és támogatóit. Ezt követően az ellenkirály [[Isztambul|Bizáncba]] menekült a császár támogatásában bízva. Manuél sereggel indult Magyarország felé, az összecsapások azonban elmaradtak, mivel III. Istvánnak sikerült kiegyeznie a császárral. Béla herceg ekkor került Bizáncba, ahol felvette a görög ''Alexiosz'' nevet és eljegyezte a császár [[Komnénosz Mária bizánci hercegnő|Mária]] nevű leányát. I. Manuél olyannyira tisztelte és szerette, hogy külön tisztséget is létrehozott számára: ő lett a [[Császár (rang)#Bizáncban|császár]] első embere, a ''deszpotész''. Nem sokkal később az uralkodó fiúgyermek hiányában, látva a magyar herceg tehetségét, [[1165]]-ben trónjának várományosává is megtette.
| teljes_név =
| születési dátum =[[1147]] [[nyár|nyara]]
| születési hely =
| halálozási dátum =[[1172]]. [[március 4.]]
| halálozási hely =
| temetés dátuma =
| nyughelye =[[Esztergom]]
| házastárs =[[Babenbergi Ágnes magyar királyné|Ágnes]]
| házastárs2 =
| házastárs3 =
| gyermekei =[[Béla magyar királyi herceg (1167–?)|Béla]]
| édesapa =[[II. Géza magyar király|II. Géza]]
| édesanya =[[Eufrozina magyar királyné|Eufrozina]]
| lábjegyzet =
}}
'''III. István''' ([[1147]]. – [[Esztergom]], [[1172]]. [[március 4.]]) [[Magyarország]] [[Árpád-ház]]i királya, [[II. Géza magyar király|II. Géza]] és [[Eufrozina magyar királyné|Eufrozina]] [[Kijevi Rusz|kijevi]] hercegnő idősebbik fia.
 
== Útja a trónra ==
De Manuél császárnak később váratlanul fia született, ezért Bélát megfosztotta méltóságától, jegyességét pedig fölbontotta. Kárpótlásul a császárné féltestvérét, [[Châtillon Anna magyar királyné|Châtillon Anna]] antiókhiai hercegnőt adta hozzá 1170 körül. Béla ezután Manuél oldalára állt testvére, III. István ellenében.
 
III. István [[1147]]-ben született, keresztapja [[VII. Lajos francia király]] lett, aki [[keresztes háborúk|keresztes]] hadai élén éppen születésekor vonult át az országon. Istvánt [[1152]]-ben hivatalosan is trónörökösnek nevezték ki, amit ellenségesen figyelt Géza két fivére, [[II. László magyar király|László]] és [[IV. István magyar király|István]], akik [[Konstantinápoly]]ban, [[I. Manuél bizánci császár|I. Mánuel bizánci császár]] udvarában várakoztak bátyjuk halálára, ami végül 1162. május 31-én következett be. III. Istvánt néhány nap múlva megkoronázták. Királyként mögötte állt anyja és [[Bánfi Lukács|Lukács esztergomi érsek]]. Eufrozina elsősorban a [[németország|német]] területekkel fennálló jó viszony kiépítésében segített. Nagyrészt neki köszönhető, hogy 1168-ban István feleségül vette Anna [[ausztria]]i hercegnőt, [[II. Henrik osztrák herceg|II. Henrik]] herceg lányát.
== Hatalomra jutása ==
Miután bátyja mérgezés miatt meghalt [[1172]]. március 4-én, hívei Bélának ajánlották fel a magyar koronát. 1172 tavaszán hazaérkezve be is jelentette jogos trónigényét, de szembesülnie kellett azzal, hogy Bizánchoz fűződő kapcsolatai miatt közel sem teljes a támogatottsága. Egyesek – például anyja, [[Eufrozina magyar királyné|Eufrozina királyé]] is – öccsét, [[Géza magyar királyi herceg (1151–1210)|Gézát]] látták volna szívesen a trónon, ezért Béla félreállította testvérét és az anyakirálnyőt: miután Géza fellázadt, másokkal egyetemben börtönbe záratta őt, anyját pedig száműzte. A bizánci kötődés miatt további atrocitások is érték: [[Bánfi Lukács]] esztergomi érsek nem volt hajlandó megkoronázni a „bizánci kémet”, Béla ezért kénytelen volt közvetlenül [[III. Sándor pápa]] segítségét kérni, aki utasította a szintén tartózkodó, ám közel sem olyan elutasító I. István kalocsai érseket a koronázásra, emellett pedig felruházta minden joggal, hogy „az esztergomi egyház tekintélyének mindenféle sérelme nélkül” Magyarország törvényes királyává kenhesse a lassan egy éve a trónon ülő herceget. A koronázás [[1173]]. január 13-án történt [[Székesfehérvár]]ott.
 
== UralkodásaEllenkirályok ==
[[Kép:Bela 3.jpg|jobbra|bélyegkép|270px|III. Béla király megalapítja a [[Szentgotthárdi ciszterci apátság|szentgotthárdi apátságot]] ([[Dorfmeister István (festőművész, 1729–1797)|id. Dorfmeister István]] festménye)]]
III. Béla trónra jutásával a rend helyreállt és az ország közeli kapcsolatba került Bizánccal. Ennek egyik legfontosabb bizonyítéka, hogy Béla [[1176]]-ban csapatokat küldött I. Manuél megsegítésére [[Ampud nádor]] és a Rátót nembeli [[Leusták vajda|Leusták erdélyi vajda]] vezérletével. Bár Bizánc a magyar és [[Antiokheia|antiókhiai]] támogatás ellenére elbukott a szeldzsuk [[Ikóniumi Szultánság]]gal szemben a [[müriokephaloni csata|müriokephaloni ütközetben]], a bizánci-magyar szövetség I. Manuél 1180-as haláláig fennállt.
 
A [[Bizánci Birodalom]] különösen Mánuel uralkodása alatt igen aktív magyarországi politikát folytatott: törekvése az volt, hogy az országot alattvalójává tegye, vagy akár meghódítsa.<ref name="GO335">''A bizánci birodalom története'', 335.o.</ref><ref name="MT1218">''Magyarország története'' 1218-1220. o.</ref> Mánuel épp ezért pénzzel és seregekkel támogatta István herceget, aki amint tehette, rátört Magyarországra.<ref name="GO335"/><ref name="MT1218"/> A királlyal szemben jelentős túlerőben volt, azonban a magyar előkelők körében olyan népszerűtlen volt, hogy bátyját, Lászlót koronázták meg.<ref name="MT1218"/> Ez a konstrukció is megfelelt Mánuelnek, azonban Lukács esztergomi érsek megtagadta a „[[Ortodox kereszténység|szkizmatikus]]” császár jelöltjének felkenését, akinek végül Mikó [[kalocsa]]i érsek helyezte a fejére a koronát 1162 július közepén.<ref name="MT1218"/> Lukács erre kiátkozta az ellenkirályt, mire László börtönbe vetette őt.<ref name="MT1218"/>
Uralkodása során amellett, hogy a kelet császárával, a bizánci uralkodóval jó kapcsolatot ápolt, mindvégig következetes nyugat- és pápabarát politikát is folytatott, amely eredményeképpen megszerezte a főpapság támogatását. A pápasággal fenntartott jó kapcoslat okán többször összetűzésbe került [[I. Frigyes német-római császár|Barbarossa Frigyes]] német-római császárral. A nyugati kapcsolatok erősödésének köszönhetően Béla idejében egyre többen tanulhattak külföldi egyetemeken, köztük a rejtélyes krónikás, [[Anonymus]] is. A francia-magyar kapcsolatok erősödését jelzi a [[Ciszterciek|ciszterci rend]] magyarországi szerepének erősödése (a franciaországi anyakolostorokra támaszkodva) is, akiknek III. Béla széles kiváltságokat biztosított a már meglévő és az újonnan alapított apátságoknak ([[Ciszterci kolostor (Bátaszék)|Cikádor]], [[Pilis (település)|Pilis]], [[Pásztó]], [[Zirci apátság|Zirc]], [[Szentgotthárdi ciszterci apátság|Szentgotthárd]], [[Kerc]]). A ciszterciek megerősödésüket elsősorban a király befolyásos feleségének, a francia származású antiókhiai hercegnőnek, [[Châtillon Anna magyar királyné|Châtillon Annának]] köszönhették.
 
A viszonylag népszerű [[II. László magyar király|II. László]] elől III. István híveivel együtt [[Pozsony]] vidékére húzódott vissza, de a visszavonulás során előbb [[Kapuvár]]nál meg kellett ütköznie László híveivel.<ref name="MT1218"/><ref>III. István oklevelei</ref> László a békülékeny politika jegyében [[III. Sándor pápa|III. Sándor]] [[pápa (egyházfő)|pápa]] közbenjárására szabadon engedte Lukács érseket,<ref name="MT1218"/> de az nem vonta vissza az átkot, sőt az ellenkirály közelgő halálát is megjövendölte. Az ismét bebörtönzött érsek szavai beteljesültek: II. László [[1163]]. [[január 14.|január 14-én]] elhunyt.<ref name="MT1218"/> Ekkor hívei fivére mellé álltak, aki [[IV. István magyar király|IV. István]] néven vonult be a történelembe.<ref name="MT1218"/> Őt is Mikó érsek koronázta meg [[január 27.|január 27-én]].<ref name="MT1218"/> A rossz természetű uralkodó gyorsan elvesztette támogatóit, sőt összeesküvés szövődött ellene. Ezt még leverte bizánci segítséggel, de III. Istvánnal nem bírt.
I. Manuél császár 1180-as halálát követően Béla fordított a Bizánccal folytatott politikán, és visszafoglalta a Magyar Királyság [[horvátország]]i és [[szerémség]]i területeit, sőt, visszaszerezte [[Dalmácia|Dalmáciát]] és a [[Velencei Köztársaság]]gal szemben védnöksége alá vonta [[Zára]] városát is. Hadai később befolyásuk alá vonták [[Szerbia|Szerbiát]] és [[Bulgária]] egyes részeit is, ezzel Magyarország felváltotta a bizánci dominanciát a [[Balkán-félsziget|Balkánon]].
 
Unokaöccse a [[székesfehérvári csata|székesfehérvári csatában]] [[június 19.|június 19-én]] legyőzte, fogságba ejtette, majd trónigényéről lemondatva visszaküldte Mánuelhez, aki kijelentette, hogy felhagy IV. István támogatásával. Az [[1164]]-ben kötött békeszerződés értelmében került III. István öccse, Béla herceg – a későbbi [[III. Béla magyar király|III. Béla]] – Konstantinápolyba.<ref name="GO335"/> Ennek ellenére [[1164]]-ben ismét betört Magyarországra, és egészen [[Bács]]ig jutott. [[Barbarossa Frigyes]] császár ekkor III. István mellé állt a trónviszályban, hogy legyen, ki megvédje a potenciális vetélytárstól.
A belpolitikában bizánci mintára szervezkedett, így a korabeli Európa egyik legmodernebb államapparátusát tudta kialakítani. 1181-ben felállította a királyi kancelláriát, amely minden elé kerülő ügyet írásba foglaltatott. A hivatali írásbeliség bevezetésének ráadásul nem csak a kormányzat terén mutatkoztak pozitív hatásait: Nagy Béla uralkodásának idején keletkezett az első nagyobb összefüggő magyar nyelvemlék, a [[Halotti beszéd és könyörgés]], illetve ebben az időben végezte jegyzői munkáját „P. mester”, a már említett [[Anonymus]] is, aki a [[Gesta Hungarorum]] szerzője volt. Számos más ambiciózus fiatalhoz hasonlóan ő is a királynak köszönhette, hogy [[Párizs]] neves egyetemén végezhette tanulmányait.
[[Fájl:Bela3 pecet.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|Nagy Béla királyi pecsétje]]
Legidősebb fiát, a nyolcéves [[Imre magyar király|Imrét]] 1182. május 16-án Esztergomban ifjabb királlyá koronáztatta, ezzel nyomatékosította, hogy csakis ő követheti majd a trónon.
 
Közben IV. István ismét szervezkedni kezdett, immár a [[Német-római Birodalom|német-római császár]]nál is – sikertelenül – segítséget kérve. Az ellenkirály azonban nem kapott elegendő támogatást sehonnan sem, így visszaszorult [[Zimony]] várába. Végül hívei mérgezték meg [[1165]]. [[április 11.|április 11-én]] saját életüket féltve.
Első felesége, az antiókhiai Anna [[1184]]-ben meghalt. Két évvel később, [[1186]]-ban újranősült, második felesége [[Capet Margit magyar királyné|Capet Margit]], [[II. Fülöp Ágost francia király]] francia király testvére lett. Ugyanebben az esztendőben elfoglalta [[Galícia|Halicsot]], felelevenítve ezzel [[Kálmán magyar király|Könyves Kálmán]] hódítási politikáját, de a fejedelemséget csupán két évig tudhatta birtokában.
 
== Uralkodása ==
1185-ben a király a hagyományokhoz híven [[Székesfehérvár]]ott ünnepelte Szent István napját, viszont ez az év abban különbözött a többitől, hogy lejegyezték a [[székesfehérvári törvénylátó napok]] megtartását. Ez a legrégebbi írásos bizonyíték a törvénylátó napok létéről. A [[magyar történelem]]ben ezek a törvénylátó napok rendkívüli szereppel bírnak, hiszen belőlük alakult ki a mai [[országgyűlés]].<ref>[http://feol.hu/hetvege/augusztus-20-a-nemzet-unnepe-1851746 Feol.hu - Augusztus 20. a nemzet ünnepe]</ref>
 
1185–1186-ban keletkezett az első kimutatás a magyar királyi jövedelmekről. Ebből a kimutatásból kiderül, hogy III. Béla éves bevétele egy szinten állt az angol és a francia királyéval, és csak a bizánci és a német-római császár bevételei voltak nagyobbak a korabeli [[Európa|Európában]].
 
[[1189]]-ben [[I. Frigyes német-római császár|Barbarossa Frigyes]] német-római császár látogatásakor a királyné kérésére kiengedte a fogságból Géza herceget, aki beállt a Barbarossa által vezetett [[Keresztes háborúk|keresztesek]] közé. A fősereghez csatlakozó magyar keresztesek élére maga a királyné állt. A királyi pár Barbarossát (akivel Béla jó vatikáni kapcsolatai miatt többször is összetűzésbe került) olyan pompás vendéglátással fogadta, hogy a császár fia később a [[Palermo|palermói]] palota [[freskó]]ján is megemlékezett a magyarországi látogatásról.
 
[[1192]]-ben az ő szorgalmazására emelte a [[szent]]ek közé [[III. Celesztin pápa]] [[I. László magyar király|I. László királyt]], az első magyar szentek ([[I. István magyar király|I. István]], [[Szent Imre|Imre herceg]] és [[Szent Gellért|Gellért püspök]]) avatóját. Béla ekkor ígéretet tett kereszteshadjárat vezetésére a [[Szentföld]]re.
 
=== Gazdaságpolitikája ===
Uralkodása alatt a királyi jövedelmekben a természetbeni juttatások mellett egyre nagyobb szerepe lett a pénzben, illetőleg veretlen ezüstben befolyó jövedelmeknek. Teret kapott az árutermelés és a pénzgazdálkodás néhány eleme is.<ref>[http://antiskola.eu/hu/beszamolo-beszamolok-puskak/21379-gazdasag-es-tarsadalom-a-xii-szazadi-magyarorszagon-iii-bela-uralkodasa#page.3 Beszámoló - Gazdaság és társadalom a XII. századi Magyarországon; III. Béla uralkodása]</ref>
 
==== Pénzreformja ====
 
A [[Kálmán magyar király|Könyves Kálmán]] idején még jó minőségű, ám az egyre sűrűbb időközönként szedett [[Kamara haszna|lucrum camerae]] miatt III. Béla uralkodására elértéktelenedő magyar pénzek helyére értékálló érméket kellett forgalomba hozni. Béla az új, jó minőségű ezüstérmék mellett azonban alacsony értékű pénzeket is veretett: megjelentek az első és az [[Árpád-ház]] történetében utolsó színréz [[dénár]]ok. Ez a lépés a korabeli Európában egyedülállónak számított, hiszen abban az időben szinte kizárólag ezüstpénzeket, vagy ezüst-réz ötvözeteket volt szokás alkalmazni. III. Béla rézdénárjai bizánci mintára készültek ismeretlen okból. Bizáncban az európainál, azon belül tehát a magyarországinál is jóval fejlettebb és bonyolultabb, lépcsőzetes pénzrendszer létezett, melyben szükség volt kis értékű váltópénzekre, Magyarországon viszont a korábban említett pénzforgalmi visszaesés és pénzromlás miatt egyáltalán nem volt indokolt az olcsó rézpénzek használata. Lehetséges, hogy Béla tervezte egy, a Bizáncihoz hasonló, magasabb színvonalú pénzrendszer bevezetését a Magyar Királyságban.<ref>[http://penztortenet.blog.hu/2014/02/11/a_xii_szazad_magyar_penzverese Pénztörténet - A XII. század magyar pénzverése]</ref>
 
'''Pénzei'''
 
III. Béla rézdénárjaiból kétféle került forgalomba. Az egyik érme bizánci stílusú, ezek előlapján két királyalak, hátlapján pedig [[Szűz Mária]] látható. A másik érme [[Kufikus írás|kufikus]] stílusú, azokon az [[arab írás]]t utánzó értelmetlen jelek láthatók.
 
Az ő ezüstdénárjain jelent meg elsőként a címerpajzsban látható kettőskereszt-ábrázolás, mely mára egyik legfontosabb nemzeti jelképünkké vált.
<center>
<gallery>
Fájl:III. Béla kettős keresztes pénz.jpg|Ezüstdénár kettős keresztes címerpajzzsal
Fájl:Bela3 denar.jpg|Bizánci típusú rézdénár előlapja
Fájl:Bela3 denarius.jpg|A bizánci típusú rézdénár hátlapja
Fájl:Copper coin of Bela III.jpg|Az előlap rajzolata
Fájl:III. Béla arab stílusú rézpénze.jpg|Kufikus stílusú rézdénár előlapja
</gallery>
</center>
 
==== Bevételei ====
 
Az 1185-1186-ban készült kimutatás alapján tudjuk, hogy III. Béla korában a magyar állam éves bevételei európai szinten is kiemelkedőnek számítottak: a korbeli Európában a bizánci és a német-római császár után a magyar király jövedelmei voltak a legmagasabbak, az angol és a francia király bevételeivel pedig nagyjából megegyezett.<ref>[http://mek.niif.hu/07100/07139/html/0002/0001/0015-18b.html Magyar Elektronikus Könyvtár: Hóman Bálint munkái - III. Béla: A magyar birodalom.]</ref><ref>[http://w3.hdsnet.hu/kxl153/munka/Magyar_kiralysag_bevetelei.txt A Magyar Királyság bevételei III. Béla idején]</ref>
 
{|{{szt}}
!Jövedelmi ág
!Márka
!Színezüst (kg)
!Aranyforint
|-
|colspan="4"|<center>''Tiszta domaniális jövedelem''</center>
|-
|A királyi uradalmak terményjövedelméből
|75 000
|14 001,2775
|397 764
|-
|colspan="4"|<center>''Túlnyomóan domaniális jövedelmek''<ref group=m>Úrbéres szolgáltatások, földbér, fejadó, ajándék, bírságok stb.</ref></center>
|-
|Várbirtokokból, ispánoktól<ref group=m>A 72 vármegye jövedelmének pénzben befizetett 1/3 része (beleértve a szabad dénárokat, bányajövedelmet és ajándékot)</ref>
|35 000
|6533,9295
|185 623
|-
|Szlavóniából
|10 000
|1866,837
|53 035
|-
|Erdélyből
|15 000
|2800,2555
|79 553
|-
|colspan="4"|<center>''Regálék''</center>
|-
|Pénzverésből
|60 000
|11 201,022
|318 211
|-
|Sóból
|16 000
|2986,9392
|84 856
|-
|Vámok, révek, vásárok jövedelméből
|30 000
|5600,511
|159 105
|-
|'''Összesen'''
|'''241 000'''
|'''44 990,7717'''
|'''1 278 147'''
|}
 
=== Építkezései ===
Jelentős építkezéseket folytatott: az [[esztergom]]i királyi palotát és a [[A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom)|Szent Adalbert-székesegyházat]] fényűzően átépíttette,<ref>[http://www.magyarszemle.hu/cikk/20151020_iii_bela_kiraly_esztergomi_varkapolnaja Magyar Szemle – III. Béla király esztergomi várkápolnája]</ref> és bővíttette a [[székesfehérvár]]i [[Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)|Nagyboldogasszony-bazilikát]] is,<ref>[http://mek.oszk.hu/04000/04092/html/#54 Hankó Ildikó: Királyaink tömegsírban (Magyar Elektronikus Könyvtár)]</ref> mely a magyar koronázó- és királytemetkezési templomként ismeretes. Az ott koronázott 37 és eltemetett 15 uralkodó között egyaránt megtaláljuk Bélát.
 
== Halála ==
[[Fájl:Székesfehérvár in fire.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|Béla temetkezési helye, a székesfehérvári [[Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)|Nagyboldogasszony-koronázóbazilika]], mely uralkodása idején [[Gótika|gótikus]] elemekkel bővült (a [[Képes krónika]] miniatúrája)]]
1196. április 24-én halt meg [[Székesfehérvár]]ott, körülbelül 48 évesen. Halálával kapcsolatban [[Albericus Trium Fontium|Albericus]] francia krónikás a következőket írta:
{{idézet2|A húsvét előtti csütörtökön meghalt Béla, Magyarország királya; bizonyos Kalán püspök ellen az a gyanú támadt, hogy ő itatta meg méreggel.}}
Kalán pécsi püspök kezdetben III. Béla kancellárja volt, egyesek szerint nevéhez fűződik a Béla uralkodása alatt bevezetett írásbeliséggel kapcsolatos reform. 1183-ban lett püspök, és jogot nyert az érsekeket megillető [[pallium]] viselésére. III. Béla uralkodásának vége felé a horvát-dalmát területek kormányzója lett, ám később át kell engednie ezt az országrészt [[Imre magyar király|Imrének]], a trónörökösnek. Ez esetleg motiválhatta arra, hogy elkövesse a gyilkosságot.<ref name="youtube.com">[https://www.youtube.com/watch?v=3A7CFrcmDNk Magyar történelmi arcképcsarnok – III. Béla]</ref><ref>[http://ntf.hu/index.php/2017/01/05/mereg-az-ostyaban-iii-bela-halala/ Napi történelmi forrás – Méreg az ostyában - III. Béla halála]</ref>
 
Béla királyt a székesfehérvári [[Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)|Nagyboldogasszony-bazilikában]] temették el első felesége mellé.
 
Végrendeletében második fiát, [[II. András magyar király|Endrét]] [[Keresztes háborúk|kereszteshadjárat]] vezetésére szólította föl, mivel 1192-es ígéretét ő maga nem tudta véghez vinni. II. Endre királyként elindította ugyan seregeit a Szentföldre, melyet Endre mellett [[VI. Lipót osztrák herceg]] vezetett, de az [[Keresztes háborúk#V. keresztes hadjárat (1217–1221)|V. keresztes hadjárat]] különböző okok miatt végül kudarcba fulladt. Viszont ettől kezdve a magyar királyok címeik között föltüntették a „Jeruzsálem királya” méltóságot is, II. Endre pedig innen kapta egyik ragadványnevét, a „Jeruzsálemi”-t.
 
== Sírja ==
Nagy Béla királyt végakaratának megfelelően első felesége mellé, a [[székesfehérvár]]i [[Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)|Nagyboldogasszony-bazilika]] déli hajójába temették el. Az [[1848]] decemberében [[Érdy János]] régész által a bazilika romterületén feltárt sírt elhelyezkedése és kora, valamint az elhunytak életkora alapján III. Bélának és első feleségének tulajdonítják.
 
A királyi pár földi maradványait megtalálásuk után a [[Magyar Nemzeti Múzeum|Nemzeti Múzeumba]] vitték, majd 1898-ban a budai [[Mátyás-templom]]ban temették újra. A díszes sírt [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József király]] saját pénzén készíttette. A királyi pár budapesti újratemetése egyesek szerint a maradványok megszentségtelenítése, ugyanis végakaratuk szerint Székesfehérvárott kellene nyugodniuk. A sírmellékletek alapesetben ma is a Nemzeti Múzeumban láthatók, a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban csak a másolatok tekinthetők meg állandó jelleggel. A kincsek 169 év után először a [[Székesfehérvári Királyi Napok|Királyi Napok]] 2017-es rendezvénysorozata alkalmából tértek vissza Székesfehérvárra egy időszakos kiállítás keretében.<ref name="kiállítás">[http://feol.hu/kultura/teste-fehervarott-nyugszik-iii-bela-kiraly-kiallitas-a-szent-istvan-kiraly-muzeumban-1850735 Feol.hu - Teste Fehérvárott nyugszik - III. Béla király kiállítás a Szent István Király Múzeumban]</ref> [[Cser-Palkovics András]], Székesfehérvár polgármestere 2017-es Királyi Napokkal kapcsolatban (melynek középpontjában III. Béla és kora állt) megjegyezte, hogy nem csak a sírmellékleteket, hanem a földi maradványokat is szeretné a városvezetés véglegesen visszajuttatni Székesfehérvárra, amennyiben ez lehetséges.<ref name="szertartásjáték">[https://www.szekesfehervar.hu/iii-bela-eletet Székesfehérvár Városportál - III. Béla életét viszi színre az idei Koronázási Szertartásjáték]</ref> Az eredeti, piszkei vörösmárványból készült [[szarkofág]]ok maradtak csupán a volt fővárosban: a [[Szent István-székesegyház (Székesfehérvár)|Szent István-székesegyház]] altemplomában láthatók. A márványkoporsók különlegessége, hogy a király és a királyné testlenyomata ma is jól kivehető a fenéklapokon.
 
Egyes feltételezések szerint azonban a sírban nem Nagy Béla és [[Châtillon Anna magyar királyné|Anna királyné]], hanem [[Kálmán magyar király|Könyves Kálmán]] és első felesége, [[Felícia magyar királyné|Felícia]] nyugszik. A feltételezés alapjául többek között az szolgál, hogy a királyi párral eltemetett sírmellékletek a 11. század végéről származhatnak, valamint a sírban találtak egy körmeneti keresztet, és Kálmán volt az egyetlen magyar uralkodó, aki megkoronázása előtt felszentelt főpap, egészen pontosan [[nagyvárad]]i, majd [[Eger|egri]] [[püspök]] volt. Sokak szerint ez nem bizonyít semmit, hiszen a trónra már királyként és nem papként ült, s 21 éves uralkodásának végére már aligha tartották őt püspöknek.<ref>[http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/3_bela_vagy_kalman_a_szekesfehervari_kiralysir/ Rubicon történelmi magazin: III. Béla vagy Kálmán? - A székesfehérvári királysír]</ref>
<center>
<gallery>
Fájl:III. Béla magyar király testlenyomata.JPG|Testlenyomat Béla szarkofágjának fenéklapján. [[Szent István-székesegyház (Székesfehérvár)|Székesegyház]], [[Székesfehérvár]]
Fájl:Sarkophag Béla III.jpg|A királyi pár jelenlegi nyughelye. [[Mátyás-templom]], [[Budapest]]
Fájl:III. Béla és Chatillon Anna csontjai.jpg|III. Béla és Anna királyné csontjai 1848-as megtalálásukkor
Fájl:Bela3 Anezka.jpg|A sírban talált ékszerek, 1853-as rajz
Fájl:III. Béla király arcrekonstrukciója.png|Béla arcrekonstrukciója. Skultéty Gyula munkája, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
</gallery>
</center>
 
== Külleme, feltételezett portréja ==
[[Fájl:King St. Ladislaus.jpg|230px|bélyegkép|jobbra|A [[Szent László hermája|Szent László-herma]] egyesek szerint III. Béla képmása lehet]]
Egyesek szerint az ismert [[Szent László hermája|Szent László-herma]] Nagy Béla király arcvonásait őrzi. A feltételezés alapja, hogy a III. Béla uralkodása idején keletkezett [[Szent László-legenda]] szerzője a középkori szokás szerint a mecénást, ez esetben III. Bélát jellemezte a valóságban, amikor Szent László külleméről írt. A [[Keresztes háborúk#III. keresztes hadjárat (1189–1192)|III. keresztes hadjárat]] seregeivel Magyarországon áthaladó Richárd nevű [[london]]i lovag a következőket írta az őket gazdagon megvendégelő Béla királyról: {{idézet2|Ezt a férfiút a természet sokféle adománnyal halmozta el: termete magas, arca nemes, s ha más egyébbel nem is rendelkezne, pusztán uralkodói tekintetének előkelősége alapján a legméltóbbnak lehetne tartani a királyságra.}}
 
A Szent László-legendában olvasható László-jellemzés szinte teljesen megegyezik Richárd lovag Béla-jellemzésével. További bizonyíték lehet az is, hogy az 1848-ban Székesfehérvárott feltárt, Nagy Bélának tulajdonított csontvázat megvizsgálva egyértelművé válik, hogy az angol lovag kicsit sem túlzott, amikor vendéglátójáról írt, Béla királyt ugyanis nem csak tettei tették naggyá: majdnem 190 centiméter magas volt, csontozata erős, testtartása délceg. Ez a magasság ma is rendkívülinek számít, nemhogy abban a korban, amikor az emberek átlagmagassága centiméterekkel kisebb volt, mint napjainkban. A király koponyája alapján készült arcrekonstrukciók pedig (melyek közül egy a „[[III. Béla magyar király#Sírja|Sírja]]” szakaszban látható) meglepő hasonlóságot mutatnak az ereklyetartóval. Az arcrekonstrukciók azt is megmutatják, hogy nagy királyunk valóban nemes és karakteres vonásokkal rendelkezett.
 
Szent László eredeti fejereklye-tartója, mely Béla uralkodása alatt készülhetett, [[1406]]-ban egy tűzvészben erősen megrongálódott. A ma is látható herma nem sokkal később, még [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] uralkodása (1387–1437) alatt készült az eredeti herma vagy más, ma már nem látható Szent László-ábrázolások alapján, melyeknek az eredeti herma szolgált mintául. Ebből következik, hogy a ma a [[Győri bazilika|győri székesegyházban]] őrzött Szent László-ereklyetartó valójában Nagy Béla királyunkat ábrázolhatja.<ref name="youtube.com"/>
 
== Családja ==
[[1163]]-tól [[1169]]-ig [[I. Manuél bizánci császár]] lányával, Máriával járt jegyben, az eljegyzést azonban 1169-ben a császár fiának születését követően fölbontották. Kétszer nősült, első feleségét a Magyarországon Annaként ismert [[Châtillon Anna magyar királyné|Châtillon Ágnest]] (1154–1184), Konstancia antiochiai fejedelemnő és Châtillon Rajnald keresztes lovag lányát 1172-ben vette el. Második feleségét, [[Capet Margit magyar királyné|Margit]] francia hercegnőt (1157–1197), [[VII. Lajos francia király]] és Kasztíliai Konstancia lányát, [[II. Henrik angol király]] legidősebb fiának, Henriknek özvegyét 1186-ban vette el. Gyermekei csak első házasságából születtek:
 
# [[Imre magyar király|Imre]], Béla király örököse, Magyarország királya 1196 és 1204 között;
# [[Magyarországi Margit bizánci császárné|Margit királyi hercegnő]], [[II. Iszaakiosz bizánci császár]] felesége;
# [[II. András magyar király|András]], aki többször is fellázadt Imre bátyja ellen, végül a gyermekkirály [[III. László magyar király|III. László]] halála után Magyarország királya;
# [[Konstancia cseh királyné|Konstancia]], [[I. Ottokár cseh király]] felesége;
# ismeretlen nevű leánygyermek, valószínűleg még csecsemőként meghalt;
# Salamon, fiatalon hunyt el;
# István, nem érte meg a felnőttkort.
{{-}}
{{Családfa/Start}}
{{családfa | |Á|~|y|~|P| |U1|~|y|~|DA| |V2|~|y|~|G| |Á=[[Álmos herceg|Álmos]] |P=[[Predszláva kijevi hercegnő|Predszláva]] |U1=[[I. Uroš szerb nagyzsupán|I. Uroš]] |DA=[[Diogenissza Anna bizánci hercegnő|Anna]] |V2=[[II. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem|II. Vlagyimir]] |G=[[Gitta wessexi grófnő|Gitta]]}}
{{családfa | | | | | |!| | | | | | | | | |!| | | | | | | | | |!|}}
{{családfa | | | | |B2|~|~|~|y|~|~|~|I| | | | | | | |M1|~|~|~|y|~|~|~|LD| |B2=[[II. Béla magyar király|II. Béla]] |I=[[Ilona magyar királyné|Ilona]] |M1=[[I. Msztyiszlav kijevi nagyfejedelem|Msztyiszlav]] |LD=[[Ljubava Dmitrijevna|Ljubava]]}}
{{családfa | | | | | | | | | | |!| | | | | | | | | | | | | | | | | | | |!|}}
{{családfa | | | | | | | | | |G2|~|~|~|~|~|~|~|~|y|~|~|~|~|~|~|~|~|E| |G2=[[II. Géza magyar király|II. Géza]] |E=[[Eufrozina magyar királyné|Eufrozina]]}}
{{családfa | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | |!|}}
{{családfa | | | | |,|-|-|v|-|-|-|-|-|-|-|-|-|v|-|-|^|v|-|-|-|v|-|-|-|v|-|-|-|.| | |}}
{{családfa | | | |I3| |!| | | | | | | | |ÁE| |G| |O| |I| |ÁM| | | |I3=[[III. István magyar király|III. István]] |ÁE=[[Árpád-házi Erzsébet cseh hercegné|Erzsébet]] |G=[[Géza magyar királyi herceg (1151–1210)|Géza]] |O=[[Árpád-házi Odola cseh hercegné|Odola]] |I=[[Árpád-házi Ilona osztrák hercegné|Ilona]] |HK=[[Habsburg Katalin portugál királyné|Katalin]] |ÁM=[[Árpád-házi Margit királyi hercegnő (1162–1208)|Margit]]}}
{{családfa | | | | | | | |!|F|~|~|~|CM| | | | | | | | | | | | |CM=[[Capet Margit magyar királyné|Margit]]}}
{{családfa | | | | | | |B3| |B3='''III. Béla'''}}
{{családfa | | | | | | | | |L|~|y|~|CA| |CA=[[Châtillon Anna magyar királyné|Anna]]}}
{{családfa | | | | | |,|-|-|-|-|+|-|-|-|-|v|-|-|-|-|v|-|-|-|-|v|-|-|-|-|v|-|-|-|-|.| | |}}
{{családfa | | | | |IM| | |MM| | |A2| | |CSK| | |LE| | |S| | |IS| |IM=[[Imre magyar király|Imre]] |MM=[[Magyarországi Margit bizánci császárné|Margit]] |A2=[[II. András magyar király|II. András]] |CSK=[[Konstancia cseh királyné|Konstancia]] |LE=leány |S=Salamon |IS=István}}
{{Családfa/Vége}}
 
== Jelentősége ==
Nagy Béla idejében tűnt fel először a jelenlegi címerünkben is megtalálható kettős kereszt. A [[Szent Korona]] két darabból való összeállításának elméletét támogatók szerint szintén uralkodása idejére esik a jelvény mai formájának kialakulása, a ''latin'' és a ''görög korona'' összeszerelése által. Az írásbeliséget támogató intézkedéseinek hatásaként keletkeztek például első fennmaradt összefüggő nyelvemlékeink, a [[Halotti beszéd és könyörgés]] és az [[Ómagyar Mária-siralom]] is.
 
A [[Magyar Királyság]] III. Béla uralkodása alatt elismert európai hatalommá fejlődött, erős és független központi irányítással rendelkezett.
 
[[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] egy [[1237]]-es oklevelében nagyapja, III. Béla uralkodását példaként emlegette:<ref>[https://books.google.hu/books?id=lSiOCgAAQBAJ&pg=PT39&lpg=PT39&dq=iii.+b%C3%A9la+nagy+kir%C3%A1ly+idej%C3%A9ben+volt&source=bl&ots=9v_Q5rIm47&sig=O0ZJ_3xWfB6TM2rTVsLgY1fLMGU&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwjW47Dr4vrVAhUDHxoKHanHBIk4ChDoAQg8MAQ#v=onepage&q=idej%C3%A9ben%20volt&f=false Zsoldos Attila: Nagy uralkodók és kiskirályok a XIII. században (Google Könyvek)]</ref>
{{idézet2|...amikor isteni rendelkezés folytán öröklés következtében ránk szállt az ország kormányzása, báróink és egész országunk közös tanácsára elhatároztuk, hogy elvesszük néhány elődünk felesleges és haszontalan adományait, s országunkat abba az állapotba vezetjük vissza, amelyben elődünk, a boldog emlékű Béla király idejében volt...}}
 
Ez az idézet bizonyítja, hogy Nagy Béla uralkodására már közvetlen utódai is aranykorként,politikájára követendő példaként tekintettek.
 
== Emlékezete ==
III. Béla király mindig is fontos témája volt szobrászok és festők műveinek, hiszen mai napig az egyik legnépszerűbb magyar uralkodónak számít. Nevét viseli számos közterület is.
 
Nagybátyjai bukása nem hozta meg a nyugalmat III. István számára. Öccse ugyanis Konstantinápolyban nevelkedett. Mánuel lányának vőlegénye és a császári trón örököse lett, így Béla kiváló alapot jelentett Mánuel számára, hogy beavatkozzon a magyar ügyekbe: így például az ő [[Dalmácia|dalmát]] és [[Horvátország|horvát]] [[herceg]]i címére hivatkozva foglalta el a fent említett területeket. 1165-[[1167]] között folyt a harc [[Balkán-félsziget|balkáni]] vidékeken, végül a bizánciak győzelmét hozó [[zimonyi csata]] (1167. [[július 8.]]) után Mánuel és István békét kötött: a [[Szerémség]] magyar, Dalmácia – ahol [[Velencei Köztársaság|Velence]] 1165-ben meghódította [[Zára|Zárát]] – pedig bizánci fennhatóság alá került. Az ellenségeskedéseknek végül az vetett véget, hogy Magyarország és Velence között dinasztikus kapcsolat jött létre.
[[Fehér Tibor (író)|Fehér Tibor]] ''[[Aranyváros hercege]]'' című ifjúsági történelmi regénye III. Béla ifjúkoráról, bizánci éveiről és magyarországi hatalmának a megszilárdításáról szól. A regény a [[Delfin könyvek]] sorozatban jelent meg 1978-ban.
 
A folyamatos harcok közepette István igyekezett támogatni az [[római katolikus egyház|egyház]]at és felvirágoztatni az országot. Apjához hasonlóan lemondott az invesztitúra jogáról, és kijelentette, hogy az egyház javait csak végszükség esetén használja fel saját céljaira. Ő volt az első magyar király, aki városi – közelebbről [[székesfehérvár]]i – [[polgárság|polgár]]oknak privilégiumokat adott.
A [[Székesfehérvári Királyi Napok]] rendezvénysorozatának középpontjába [[2017]]-ben Nagy Béla király személye került: az egykori koronázótemplom, a [[Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)|Nagyboldogasszony-bazilika]] romjai fölé emelt színpadon a Koronázási Szertartásjátékban az ő élete és koronázása elevenedett meg a [[Vörösmarty Színház]] előadásában,<ref name="szertartásjáték"/> a Királyi Napok részét képező Koronázási Ünnepi Játékok programjai az ő korát idézték föl,<ref>[http://www.szekesfehervar.hu/kulonleges-idoutazas-kezdodott-kozepkori-forgatag-a-koronazasi-unnepi-jatekokon Székesfehérvár Városportál - Különleges időutazás kezdődött - középkori forgatag a Koronázási Ünnepi Játékokon]</ref> a [[Szent István Király Múzeum]] főépületében pedig kiállították a király és első felesége temetkezési ékszereit. Az ékszerek (koronák, gyűrűk, jogar, stb.) 169 év után tértek vissza Székesfehérvárra, oda, ahol egykor a királyi párral együtt eltemették azokat.<ref name="kiállítás"/> A városvezetés és a programszervezők nem titkolt célja az volt, hogy a [[magyar történelem]] egyik legnagyobb formátumú, ám ennek ellenére a köztudatban alig-alig élő uralkodójának személyét és rendkívüli intézkedéseit jobban megismertessék az emberekkel.<ref>[http://magyarhirlap.hu/cikk/91612/III_Bela_uralkodasa_elevenedik_meg_a_Koronazasi_Szertartasjatekon Magyar Hírlap - III. Béla uralkodása elevenedik meg a Koronázási Szertartásjátékon]</ref>
<center>
<gallery>
Fájl:III Bela.png|III. Béla a trónon (későkori metszet)
Fájl:Bela III Litho 2.jpg|[[Josef Kriehuber]] színezett [[Litográfia|litográfiája]] ([[1828]])
Fájl:III Bela Baja.jpg|Szobra [[Baja|Baján]]
Fájl:Bela3-Monoster-Porabje.jpg|Szobra [[Szentgotthárd]]on
Fájl:Komárom374.JPG|[[Komárom (Szlovákia)|Révkomáromi]] emlékmű
Fájl:Nte-kir-3bela.jpg|[[Nemzeti Történeti Emlékpark]], [[Ópusztaszer]]
</gallery>
</center>
 
Eléggé fiatalon, 1172. március 4-én hunyt el – talán mérgezés következtében. Lukács temette el az esztergomi [[A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom)|Szent Adalbert székesegyházban]], így ő lett az első király, akit Esztergomban temettek el. A trónon öccse, III. Béla követte, saját Béla nevű fia nem érte meg a felnőttkort.
== Megjegyzések ==
{{megjegyzések}}
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetekforrások}}
 
== Források ==
* ''Királyok könyve. Magyarország és Erdély királyai, királynői, fejedelmei és kormányzói'', Szerk.: Horváth Jenő, Budapest, Helikon, 2004, ISBN 9632088948
{{commonskat|Béla III of Hungary}}
* ''Középkori históriák oklevelekben (1002-1410)'', Szegedi Középkorász Műhely, Szerk.: Kristó Gyula, Szeged, 2000, ISBN 963-482-423-4
* [http://www.dakle.hu/tortenelem/iii_bela_a_lovagkiraly.html III. Béla, a lovagkirály]
* Georg Ostrogorsky: ''A bizánci állam története'', Osiris Kiadó, Budapest, 2003, ISBN 963-389-383-6
* [http://ehumana.hu/arpad/cimszo/c6.htm Árpád-kori történelem]
* ''Magyarország története Előzmények és magyar történet 1242-ig'', Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987, ISBN 963-05-1518-0
* [http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01422.htm Magyar életrajzi lexikon]
 
== További információk ==
*[http://ehumana.hu/arpad/idorend/ido3.htm Enciklopédia Humana]
* {{cite book |author= [[Grandpierre K. Endre]] | coauthors= | editor= |title= Királygyilkosságok|month=|year=1991| publisher= Magyarok Titkos Története |pages= 116–119|id=ISBN 963-7707-00-X}}
*[http://mek.oszk.hu/02200/02249/ Kézai Simon mester Magyar Krónikája a Magyar Elektronikus Könyvtárból]
*III. István oklevelei: [http://mek.oszk.hu/01900/01954/html/index147.html 1], [http://mek.oszk.hu/01900/01954/html/index148.html 2]
* {{cite book |author= [[Grandpierre K. Endre]] | coauthors= | editor= |title= Királygyilkosságok |month=|year=1991| publisher= Magyarok Titkos Története |pages= 103.; 112–116 |id=ISBN 963-7707-00-x}}
*[http://collections.osb.hu/cgi-bin/targy?targy=587&kep=iii.istvan III. István király pecsétje]
 
{{Magyar király|előző=[[II. Géza magyar király|II. Géza]]|
|előzőkövetkező=[[IIIII. László magyar király|II. László]] (1162–1163) <br /> [[IV. István magyar király|IIIIV. István]] (1163–1165) <br /> [[III. Béla magyar király|III. Béla]]|
|évek= 1162 – 1172|
|következő=[[Imre magyar király|Imre]]|
|évek=1172 – 1196|
}}
 
265 ⟶ 115 sor:
{{Árpád-ház}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|középkor||történelem}}
 
{{DEFAULTSORT:belaIstvan 03 Magyarkiraly}}
[[Kategória:Magyar uralkodók]]
[[Kategória:Árpád-ház]]
[[Kategória:Az 11401147-es évekbenben született személyek]]
[[Kategória:11961172-banben elhunyt személyek]]
[[Kategória:Nevet változtatott személyek]]
[[Kategória:A székesfehérvári bazilikában eltemetett személyek]]
[[Kategória:A székesfehérvári bazilikában megkoronázott királyok és királynék]]
[[Kategória:Meggyilkolt uralkodók]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/III._Béla_magyar_király”