„A pápaság története” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→18. század: a képaláírásnak semmi köze a képhez, emellett nyelvtanilag és tartalmilag is hibás: valódi képaláírás hozzáadása Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
|||
561. sor:
A későbbi ''[[febronianizmus]]''{{Wd|Q698387}} mozgalmának alapítója, ''[[Johann Nikolaus von Hontheim|Johann von Hontheim]]''{{Wd|Q426954}} [[trier]]i érseki helynök [[1763]]-ban kiadta művét,<ref group=megj.>"Az egyház helyzetéről és a római püspök törvényes hatalmáról"</ref> melyben kifejtette, hogy a pápa primátusa csak tiszteletbeli, az [[Zsinat|egyetemes zsinat]] a pápa felett áll, a püspököknek az [[Egyházmegye|egyházmegyé]]jükben korlátlan hatalmuk van, bár a pápával egységben kell lenniük. Az egyház megújításának útja az [[Őskeresztények|ősegyház]] rendjéhez való visszatérés, a pápa és a kúria bitorolt jogait, mellyel a világi dolgokba avatkoznak, fel kell számolni.{{refhely|Hangay: A pápák könyve|201. o.}}
[[Fájl:Decret de l'Assemblée National qui supprime les Ordres Religieux et Religieuses.jpg|bélyegkép|
A század végén a pápaság történetében új korszak kezdődött. Kezdetben úgy tűnt, nem sok minden változott: [[XIV. Lajos francia király|XIV. Lajos]] helyett [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] próbálta befolyása alá vonni a pápaságot. Két nagy jelentős esemény azonban átformálta a világ és vele együtt a pápaság arculatát: a [[francia forradalom]] és a kibontakozó [[Ipari forradalom|iparosodás]]. Fokozatosan a [[materializmus]] lett a korszerű világnézet.{{refhely|Maxwell-Stuart: Pápák krónikája|209. o.}}
| |||