'''Miskolc''' ([[Szlovák nyelv|szlovákul]] és [[Cseh nyelv|csehül]] ''Miškovec'', [[Német nyelv|németül]] ''Mischkolz'') [[megyei jogú város (önkormányzati rendszer)|megyei jogú város]] [[Magyarország]] északkeleti részén, a [[Bükk-vidék]] keleti lejtőinél. Az [[Észak-Magyarország]]i régió központja és legnagyobb települése.<ref>{{Cite web |url=http://www.magyarorszag.hu/orszaginfo/adatok/tarsadalom/tajegyseg.html/# |title=Magyarország.hu |accessdate=2008-06-21 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080430212503/http://www.magyarorszag.hu/orszaginfo/adatok/tarsadalom/tajegyseg.html# |archivedate=2008-04-30}}</ref> [[Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye]] és a [[Miskolci járás]] székhelye.<ref>[http://www.baz.hu/content.php?cid=cont_46e7d5c1616be7.34959902 Borsod-Abaúj-Zemplén megye honlapja]</ref> A vármegye lakosságának negyede Miskolcon él. Az ország [[Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint|negyedik legnépesebb települése]] [[Budapest]], [[Debrecen]] és [[Szeged]] után, [[agglomeráció]]val együtt Budapest és Debrecen után a harmadik legnagyobb,<ref>{{Cite web |url=http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,412178&_dad=portal&_schema=PORTAL#sett |title=A KSH honlapja az agglomerációról |accessdate=2011-10-10 |archívurl=https://web.archive.org/web/20060319223706/http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,412178&_dad=portal&_schema=PORTAL#sett |archívdátum=2006-03-19 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20060319223706/http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,412178&_dad=portal&_schema=PORTAL#sett |archivedate=2006-03-19 }}</ref> illetve a második legnagyobb belterülettel/beépített területtel rendelkező város Magyarországon [[Budapest]] után.
A környék [[Európa]] egyik legrégebben lakott területe, mint azt paleolit kori leletek tanúsítják. A különböző tájegységek találkozásánál, fontos kereskedőutak mentén épült település már a középkorban kereskedőváros volt, és 1365-ben [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] királytól kapott városi rangot. A török hódoltság után ipara is fejlődésnek indult.
