|
}}
'''Hrustin''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Hruštín)'' község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Zsolnai kerület]] [[Námesztói járás]]ában. A tőle 2 km[[2011]]-reben északra3178 lévőlakosából [[Vanyovka]]3140 tartozikszlovák hozzávolt.
== Fekvése ==
[[Námesztó]]tól 13 km-re délnyugatra, az azonos nevű patak mellett fekszik, aaz 78521-ases út mentén. A tőle 2 km-re északra lévő [[Vanyovka]] tartozik hozzá.
== Története ==
Azon a területen, ahol a mai község elterül, a [[16. század]]ig nem volt település. A falu [[1580]] körül keletkezett a [[vlach jog]] alapján, amikor pásztorokat telepítettek ide. A falu első említése [[1588]]-ból származik „''"Hrussczyn"''” néven, [[Árvaváralja|Árva]] várának tartozékaként. A falu földesurai a Thurzók voltak. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. Emellett vászonszövéssel, lábbelik, fém- és fatárgyak készítésével foglalkoztak. Házaikat kizárólag fából építették, ez lévén az egyetlen elérhető építőanyag. [[1626]]-ban már 30 család, mintegy 150 lakos élt a faluban. Első temploma [[1631]]-ben fából épült. A települést a [[17. század]]ban a hadak többször is feldúlták. [[1715]]-ben mintegy 450 lakosa volt. [[1737]] és [[1742]] között [[pestis]] pusztított. [[1752]]-ben 159 család lakott a községben. [[1778]]-ban 605 lakosa volt. [[1820]]-ban felépült a plébániatemplom. [[1828]]-ban 183 házában 943 lakos élt. [[1910]]-ben 1410, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. [[1916]]-ban megépült az első fűrészüzem. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Árva vármegye]] [[Námesztói járás]]ához tartozott.
A 18. század végén [[Vályi András]] így ír róla:szerint „''"HRUSTIN. Tót falu Árva Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Árva Várához közel, minden Namesztovi járásbéli Helységek között leg közelebb, határja közép termékenységű, terem kiváltképen árpát, és zabot.
"''”'' <ref>{{Vályi}}</ref>''
[[Fényes Elek ]] [[1851]]-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról:szerint „'' "Hrussin, tót falu, Árva vmegyében: 939 kath., 7 zsidó lak., kik vászon- és fa-eszközök készitéséből, s fuvarozásból élnek. Kath. paroch. templom. 95 7/8 sessio. F. u. az árvai uradalom. ''”''<ref>{{Fényes}}</ref>''▼[[1820]]-ban felépült a plébániatemplom. [[1828]]-ban 183 házában 943 lakos élt.
"'' <ref>{{Fényes}}</ref>
▲[[Fényes Elek]] [[1851]]-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „''Hrussin, tót falu, Árva vmegyében: 939 kath., 7 zsidó lak., kik vászon- és fa-eszközök készitéséből, s fuvarozásból élnek. Kath. paroch. templom. 95 7/8 sessio. F. u. az árvai uradalom.''”''<ref>{{Fényes}}</ref>''
[[1916]]-ban megépült az első fűrészüzem. A [[trianoni békeszerződés|trianoni diktátum]]ig [[Árva vármegye]] [[Námesztói járás]]ához tartozott.
== Népessége ==
[[1910]]-ben 1410, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
[[2001]]-ben 3188 lakosából 3180 szlovák volt.<ref>{{Cite web |url=http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=105212&settlement_name= |title=Archivált másolat |accessdate=2007-01-14 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20070930165036/http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=105212&settlement_name= |archivedate=2007-09-30 }}</ref>
[[2011]]-ben 3178 lakosából 3140 szlovák.
== Nevezetességei ==
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.hrustin.sk/ Hivatalos oldal]
* [httpshttp://www.obce.info/slovensko/zilinsky-kraj/okres-namestovo/hrustin/profileindex.php?make=mapa&id=5&obec=2646 Községinfó]
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-398011&pos_y=-1164190&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Hru%9At%EDn%2C%20N%E1mestovo Hrustin Szlovákia térképén]
* [https://web.archive.org/web/20061021015755/http://www.orawa.sk/hrustin Hrustin az Árvai régió honlapján]
* [http://www.e-obce.sk/obec/hrustin/hrustin.html E-obce.sk]
== Lásd még ==
* [[Vanyovka]]
== Jegyzetek ==
| 