Wikipédia

„Konsztantyin Szergejevics Merezskovszkij” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
javítgatás
Kgbalint (vitalap | szerkesztései)
41 szerkesztés
a Angol nyelvű művek címeinek magyarra fordítása
13. sor:
}}
 
'''Konsztantyin Szergejevics Merezskovszkij''' ([[Orosz nyelv|orosz]]: Константи́н Серге́евич Мережко́вский, [[Szentpétervár]], 1855. augusztus 4. – [[Genf]], 1921. január 9.) orosz [[biológus]] és [[Botanika|botanikus]], aki főleg Kazany környékén tevékenykedett, és akinek a zuzmókkal kapcsolatos kutatásai nyomán felvetette a szimbiózis elméletét - miszerint a nagyobb, összetettebb sejtek (az eukarióták) a kevésbé összetettek szimbiózisából fejlődtek ki. Ezt az elméletet 1910-ben mutatta be a ''TheA Theorykét ofplazma Twoelmélete Plasmsmint as the Basisa ofszimbiózis Symbiogenesisalapja, a Newszervezetek Studyeredetének ofúj the Origins of Organismsvizsgálata'' című munkájában, bár az elképzelés alapjai már korábban, 1905-ben megjelentek ''TheA naturekromatofórák andtermészete originsés oferedete chromatophores in the planta kingdomnövényvilágban'' című munkájában.
 
== Életrajz ==
27. sor:
=== Halála ===
[[Fájl:Suicide_of_Konstantin_Mereschkowski_(1921).jpg|bélyegkép|240x240px| Konsztantyin Merezskovszkij öngyilkossági jelenete]]
Genfben súlyosan depressziós lett, elfogyott a pénze, és 1921. január 9-én holtan találták szállodai szobájában, miután egy maszkban, amelybe egy fémtartályból fulladásos gázt juttatott, az ágyához kötözte magát. Úgy tűnik, hogy öngyilkossága közvetlen kapcsolatban állt pedofil [[Utópia|utópisztikus]] hiedelmeivel (amelyeket az 1903-ban megjelent, "Earthly''Földi Paradiseparadicsom, oravagy aegy Wintertéli Night's Dreamálom. TalesMesék froma the27. 27th century"századból'' című elbeszéléskötetében tükrözött), valamint azzal a nézetével, hogy túl öreg és gyenge volt ahhoz, hogy folytassa a gyermekekkel való visszaélésekkel kapcsolatos történetét. Ateistaként az általa megálmodott utópia tudományos alapokon nyugodott, és az afrikaiak, ázsiaiak és mások rabszolgasorba taszítása által nagyra tartott, pedofilokból álló tökéletes emberi faj kialakulását foglalta magában. A földi paradicsomban speciálisan kitenyésztett emberi kasztokat ír le, köztük a felnőttkorig meghosszabbított - még mindig gyermeki vonásokat és viselkedést mutató - [[Neoténia|neotenizált]], szexualizálódó gyermekek egyikét, akiket 35 éves korukban megöltek, mivel öregkorukban nem tudtak boldogok lenni. Továbbá szélsőséges ideológiai nézeteket vallott az [[Eugenika|eugenikáról]] és az [[Antiszemitizmus|antiszemitizmusról]]. Aktívan segítette a szélsőjobboldali [[Feketeszázak]] szervezetét, az Orosz Népi Szövetség Kazanyi Osztályát, és titokban segítséget nyújtott a Belügyminisztériumnak a zsidók és feltételezett árulók levadászásában.<ref name="Sapp et al." /><ref>Mereschkowski, Konstantin S. (1903) ''Das irdische Paradies oder ein Winternachtstraum''. Märchen aus dem 27. Jahrhundert (German edition), Gottheiners Verlag, Berlin.</ref><ref>[[David Quammen]], ''The Tangled Trees: A Radical New History of Life,'' [[Simon & Schuster]] 2018 pp. 124–130</ref>
[[Fájl:Konstantin_Mereschkowski_Symbiogenesis_Tree_of_Life.jpg|bélyegkép| Merezskovszkij diagramja, amely az összetett életformák eredetét mutatja a szimbiózis két epizódja, a szimbiózis baktériumok beépülése révén ]]
Merezskovszkij azt állította, hogy a [[Sejtszervecske|sejtszervecskék]], a [[sejtmag]] és a [[kloroplasztisz]] olyan [[baktériumok]] leszármazottai, amelyek az amőbákkal kialakult intracelluláris szimbiózisban fejlődtek ki.<ref name="Meresch1910">{{Cite journal|author=Mereschkowsky|first=Konstantin|title=Theorie der zwei Plasmaarten als Grundlage der Symbiogenesis, einer neuen Lehre von der Entstehung der Organismen|url=https://archive.org/details/cbarchive_42856_theoriederzweiplasmaartenalsgr1881/page/n2|journal=Biologisches Centralblatt|year=1910|volume=30|pages=353–367}}</ref><ref name="Meresch1905">{{Cite journal|author=Mereschkowski, C.|title=Über Natur und Ursprung der Chromatophoren im Pflanzenreiche|journal=Biol Centralbl|year=1905|volume=25|pages=593–604|url=https://archive.org/details/cbarchive_51353_bernaturundursprungderchromato1881/page/n2}}</ref><ref>{{Cite journal|author=Kowallik|first=K. V.|date=2021|title=The origin of symbiogenesis: An annotated English translation of Mereschkowsky's 1910 paper on the theory of two plasma lineages|journal=Biosystems|language=en|volume=199|pages=104281|doi=10.1016/j.biosystems.2020.104281|pmid=33279568|issn=0303-2647}}</ref> Munkájára hatással volt Andreas Franz Wilhelm Schimper francia botanikus, aki megállapította, hogy a kloroplasztiszok hasonlítanak a [[Cianobaktériumok|cianobaktériumokra]].<ref name="Endosymbiotic History">{{Cite web |url=https://theendosymbiotichypothesis.wordpress.com/history/ |title=History: The Endosymbiotic Hypothesis |publisher=Charles A. Ferguson, [[University of Colorado - Denver]] |work=The Endosymbiotic Hypothesis: A Biological Experience |date=2012 |accessdate=16 September 2017 |author=Dillon Riebel, Austin Fogle, Filiberto Morales, and Kevin Huang}}</ref> Mereskovszkij elképzelései K. V. Kowallik szerint "markánsan" tükröződnek az [[Ivan Wallin]]<ref name="Endosymbiotic History" /> és [[Lynn Margulis]] által kidolgozott és népszerűsített, ma már széles körben elfogadott modern szimbióziselméletben. A modern nézet szerint valóban két endoszimbiózisra került sor, az egyik a baktériumok beépülésével, amelyekből az összes eukarióta mitokondriuma lett, a másik pedig nem sokkal később a növények sorában, amelyekből a kloroplasztiszok alakultak ki.<ref name="Martin">{{Cite journal|author=Martin|first=William|year=2012|title=Modern endosymbiotic theory: Getting lateral gene transfer in-to the equation|journal=Journal of Endocytobiosis and Cell Research|volume=23|pages=1–5|url=http://www.molevol.hhu.de/fileadmin/redaktion/Fakultaeten/Mathematisch-Naturwissenschaftliche_Fakultaet/Biologie/Institute/Molekulare_Evolution/Dokumente/martin001.pdf|accessdate=1 May 2017|archivedate=9 March 2022|archiveurl=https://web.archive.org/web/20220309044351/https://www.molevol.hhu.de/fileadmin/redaktion/Fakultaeten/Mathematisch-Naturwissenschaftliche_Fakultaet/Biologie/Institute/Molekulare_Evolution/Dokumente/martin001.pdf|url-status=dead}}</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Konsztantyin_Szergejevics_Merezskovszkij”