„Galgóczy Árpád” változatai közötti eltérés

Szülei művelt, több nyelven beszélő emberek voltak. Édesapja 83 holdon gazdálkodott, Ő honosította meg [[Szabolcs-Szatmár-Bereg megye|Szabolcs-Szatmárban]] a jonathanalma termesztést. A gimnáziumot [[Nagykálló]]-ban, [[Szatmárnémeti]]ben és [[Mátészalka|Mátészalkán]] végezte. Alig nőtt fel, amikor 1945-ben - konspirációs hiba miatt - szovjetellenes szervezkedés tagjaként leleplezték, elhurcolták és szovjet hadbíróság elé állították. Az ítélet: 20 év szabadságvesztés, kényszermunka. 1948 januárjában érkezett meg az első lágerbe, az [[urálUrál (hegység)|uráli]]i [[Cseljábinszk]]ba.<ref>Galgóczy Árpád nem ért egyet az Akadémia szerinte következetlen átírási rendszerével. Ő az orosz kiejtéshez közeli átírást alkalmazza</ref> Egy évvel később a legnépesebb gyűjtőtáborba, a Karaganda környéki Szpászkra került. Itt nagyon sok művelt, nagy tudású - a sztálini zsarnoksággal szembeszálló - rabtársa volt, köztük [[Szuvorov]] dédunokája, valamint költők, festők, államférfiak, egykori nemesek leszármazottai. Rabtársai ismertették meg vele az orosz költészetet. [[1954]]-ben szabadult, de csak [[1960]]-ban térhetett haza. Dolgozott segédmunkásként, volt műszaki fordító és szinkrontolmács is. Több évig volt alkalmazásban a [[MALÉV]]-nál és a mindenkori sporthivatalnál is.