„Két Szicília Királysága” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Történelme: 1859-1861
49. sor:
Fia, [[I. Ferenc nápoly–szicíliai király|I. Ferenc]] 1825–30 között uralkodott, őt pedig [[II. Ferdinánd nápoly–szicíliai király|II. Ferdinánd]] követte a trónon (1830-59). Miután a király [[Habsburg–Tescheni Mária Terézia nápoly–szicíliai királyné|Mária Terézia osztrák hercegnőt]] vette feleségül (1837), a Királyság vezetésében megerősödött [[Klemens Wenzel Lothar von Metternich|Metternich osztrák kancellár]] befolyása. 1836-37-ben [[kolera]]járvány pusztított a királyságban, ennek következtében a babonás nép agyonverte az orvosokat, tisztviselőket és a földesurakat. Ezt [[II. Ferdinánd nápoly–szicíliai király|II. Ferdinánd]] arra használta fel, hogy felszámolja [[Szicília]] népének kiváltságait és a szigetet [[1837]]-ben a Nápoly–Szicíliai Királyság egyszerű tartományává nyilvánította, ezzel újabb felkelést robbantva ki.
 
Miután aza [[Egyesült Királyság|brit]] kormány a szicíliai kénbarlangok megkárosított angol bérlői számára kárpótlást követelt a nápolyi udvartól és ez a követelést elutasította, brit hadihajók jelentek meg a főváros előtt, ekkor [[II. Ferdinánd nápoly–szicíliai király|II. Ferdinánd]] kénytelen volt kifizetni követeléseiket (1840).
 
[[Fájl:Italy unification 1815 1870.jpg|thumb|200|right|Két Szicília Királysága 1815-1860 között]]
70. sor:
Kormányának utolsó éveit is politikai üldözések tették hírhedté. 1857-ben több száz összeesküvő a ''Carigliari'' nevű hadihajó kapitányát arra kényszerítette, hogy a Ponza szigetén fogva tartott politikai foglyok kiszabadításában segédkezzen. Miután ez sikerrel járt, a kiszabadítottakat Sapri táján partra tették. Itt azonban a királyi csendőrök a felkelőket elfogták, és halálra vagy [[gályarabság]]ra ítélték. [[II. Ferdinánd nápoly–szicíliai király|II. Ferdinánd király]] 1859. május 22-én halt meg [[Caserta|Casertában]].
 
Fia és utódja, [[II. Ferenc nápoly–szicíliai király|II. Ferenc]] (1859-61), a jóindulatú, de rosszul nevelt és tapasztalatlan király nem mert szakítani apja elnyomó politikai rendszerével, ez hozzájárult bukásához. 1861Az 1859-benes [[szárd–francia–osztrák háború]] nyomán csaknem egész Itáliában a [[Savoyai-ház]] kezébe kerültek a Habsburg-hű fejedelemségek. 1860-ban [[Giuseppe Garibaldi]] seregei elfoglalták Nápolyt és Szicíliát, megdöntötték a Bourbon-királyságot, és átadták azt [[II. Viktor Emánuel olasz király|II. Viktor Emánuel szárd–piemonti király]]nak. [[1860]]. [[október 21.|október 21-én]] egy népgyűlésen kinyilvánították, ennekhogy egyesülésétDél-Itália azis újonnancsatlakozik létrehozotta [[Szárd Királyság|Szárd–Piemonti Királyságához]]. [[1861]]. [[április 27.|április 27-én]] II. Viktor Emánuelt az egyesült [[Olaszország|Olasz Királyság]]gal uralkodójává kiáltotta ki. A volt Nápoly–Szicíliai Királyság kétszer akkora összeg befizetésével járult hozzá a közös államkincstár megalapozásához, mint az összes többi csatlakozó állam együttvéve.
 
== Kapcsolódó lapok ==