„Szegedi napsugaras házdíszítés” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
címszó előre |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Ács –> Ács (foglalkozás) |
||
10. sor:
[[Fájl:Napsugaras ház.JPG|bélyegkép|240px|jobbra|Napsugaras oromzat Óbecsén (Vajdaság, Tisza-mente)]]
Az [[1879]]-es [[szeged]]i nagy [[árvíz]] utáni újjáépítéskor is megőrizték a napsugár-motívumot, amely az oromzatokon kívül még a régi fakapukon, s az alsóvárosi és belvárosi temetők sírkövein is fölfedezhető.
A víz szinte az egész várost elvitte, s ekkor tervezték meg a modern [[Szeged]]et körzővel és vonalzóval, körutakkal, sugárutakkal, középületekkel, lakóházakkal. [[Lechner Lajos]], [[Szeged]] újjáépítését vezető mérnök és csapata kiváló munkát végzett. Mintaterveket adtak ki, azokból választani lehetett, jobbat, szebbet lehetett építeni, de szabálytalant nem. Innen indult el új hódító útjára a népi [[építészet]] remeke: a nyeregtetős, napsugaras oromzatú ház. A szegedi nagytájon túl a [[bácska]]i [[
A szegediek nemcsak díszítőelemként, hanem a [[Szentháromság]]ban létező egy [[Isten]] jelenlétének szimbólumaként fogták fel. Bíztak benne, hogyha ez a jel a házukon látható, akkor [[Isten]] megoltalmazza őket a betegségtől, a gonosz kísértésétől és az átkoktól. Később ez hit a házoromzatokkal kapcsolatban egyre inkább feledésbe merült meg a monarchia felbomlásával drágább lett a faanyag is. A két világháború közt a szegény emberek házainak oromzatai is túlnyomó részben téglából készültek. Manapság mint a népi építészet remekei kicsit újra divatba jöttek, felújítják a régieket, ha lehet, ha nem lehet, akkor új napsugaras házakat és fakapukat emelnek.
| |||