„Tallinn óvárosa” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Mészkő –> mészkő (kőzet) |
||
16. sor:
'''Tallinn óvárosa''' ([[észt nyelv]]en: ''Tallinna vanalinn'') gyűjtőnéven került a [[Világörökség]] listájára 35 hektárnyi terület abból a 85 hektárból, amelyet [[Tallinn]] történelmi központjában az erődítmények zárnak közre. Az 1997-ben világörökségi helyszínné nyilvánított terület 44,5%-án épületek állnak, 23,5%-ot tesznek ki az utcák és terek, a maradék pedig zöldövezet. A [[Hanza-szövetség|Hanza-város]] Tallinn a 15-16. században élte fénykorát. A masszív erődítmények megvédték a várost a háborúktól, a faházak hiánya a tűzvészektől.
A város legjellegzetesebb része a [[Toompea]] [[mészkő (kőzet)|mészkőhegy]]
Az alsóváros figyelemre méltó módon megőrizte 13-14. századi jellegét, szűk utcáival és polgárházaival, illetve középületeivel. A középkori [[városháza (Tallinn)|városháza]] (1371-1404) ma a városi múzeumnak ad otthont. A Városháza terét rendkívül jó állapotban fennmaradt emeletes polgárházak veszik körül. Hajdan az alsó szintek lakásként, a felsők pedig raktárként szolgáltak. Kiemelkedik közülük a ''[[Nagy Céh-ház]]'' (1410), az északi gótika mintapéldája, gazdagon díszített oszlopaival. Ugyanebben az utcában fontos épület a [[Feketefejűek háza]], amely 1597-1600 között holland [[manierista]] stílusban épült újjá, illetve a [[Szent Olaf-céh háza]].
| |||