„Morva nyelv” változatai közötti eltérés

A '''morva nyelv''' ([[cseh nyelv|csehül]] és morvául egyaránt ''moravština, moravský jazyk'') vitatott [[szláv nyelvek|szláv nyelv]], amelyet [[Morvaország]] lakossága beszél. Hivatalosan [[Csehország]]ban a cseh egyik nyelvjárásának tekintik, míg a [[morvák]] egy tekintélyes hányada és egyes nyelvészek isszerint ez külön nyelvneknyelv. A cseh könyvekben is gyakorta tudatosan próbálják lealacsonyítaniösszemosni a morva nyelvet a csehhezcseh képestnyelvvel, mégpedig úgy, hogy a mostani abeszélt morva nyelvetmorvát összevetik ó-cseh szövegekben fennmaradt szavakkal, ezzel egyfajta primitív és archaikus nyelvjárássa próbálják degradálni a morvát, holott ismert, hogy a szláv nyelvek régebbi állapotukban több azonosságot tartalmaznak mint a mostani formáik.

A morva nyelvet egy szélesnek mondható rétege az értelmiségnek rendszerezni, sztenderdizálni szeretné, amely a cseheknél értelemszerűen ellenállást vált ki. Morvaországban a kérdést illetően patthelyzet alakult ki, mert van egy harmadik oldal, amely a tartományban a hagyományos irodalmi cseh nyelvet akarja használni mint hivatalos nyelvet, addig Csehországban hagyná, hogy nyelvi reform által az ún.úgynevezett közcseh nyelvből csináljanak irodalmi nyelvet.

A cseh szakirodalom által tagadott szakadék a morva és a cseh között valójában fenáll. Legfőképp a külföldi munkákban lehet képet kapni a morva nyelv helyzetéről. Morvaországot a Cseh-Morva dombság jól izolálta, ezért itt konzerválódtak a nyelvjárások, szemben a cseh nyelvjárásai ma nagyrészt megszűntek és csak szigetformában fordulnak elő archaikus elemeket örző cseh nyelvjárások. Történelmi helyzete is más volt a morváknak: dokumentumok és feltárások sora bizonyítja, hogy a morva és a cseh évszázadokon át két külön nép volt. A Cseh Királyságon belül a morváknak megvolt a maguk autonómiája, a nyelvüket is külön említették (és a morvák is külön nyelvnek tartották), amelyet még oktattak is az iskolákban. 1755-ig vámhatár választotta el egymástól a két országot, ezért Morvaországnak gazdasági kapcsolatai elsősorban [[Alsó-Ausztria]] és [[Magyarország]] felé voltak, Csehország gazdasági útvonalai [[Szászország]], [[Lengyelország]] és Szilézia felé tolódtak. A morvák és a csehek kapcsolatát olykor konfliktusok is kísérték, így a [[huszita háborúk]] idején is Morvaország nem a cseh huszitákat[[husziták]]at, hanem a pápát és [[Luxemburgi Zsigmond]] császárt támogatta.

Az a nézet, hogy a morvák csak a csehek egy néprajzi csoportja és nyelvük a cseh egy nyelvjárása mindössze a [[19. század]]ban terjedt el. Morvaországban is bevezették a Csehországban kodifikált nyelvet, melyet egyesek próbáltak bővíteni morvaországi elemekkel, ám a kezdeményezés mások, mint [[František Palacký]] ausztroszlavista ellenállásán megbukott.

A morva nyelv tulajdonképpen a [[szlovák nyelv]] legközelebbi rokona, azaz a nyugat-szlovák nyelvjárásokkal mutat azonosságokat, szemben a szlovák irodalmi nyelv a cseh nyelvhez igencsak közel áll (részben tudatos fúzió okán). A morva tudatot és a nyelvet aztán a következő évtizedek során tudatosan próbálták elnyomni. A 19. század második felére lényegében kiszorult a morva nyelv az irodalom és az oktatás területéről, míg a [[Poroszország]]hoz tartozó [[Szilézia|Sziléziában]] főleg a [[Római katolikus egyház|katolikus egyház]] aktív közreműködése révén irodalmi formában megmaradt a morva nyelv, amelyben erős volt a germanizmus.

Napjainkban a Csehországban háttérbe szorul a cseh irodalmi nyelv és előtérbenelőtérbe kerül a ''obcená čeština'' néven hívott közcseh. Ez már annyira elterjedt az országban, hogy nagymértékben homogenizálódott és a média nyelve is egyre inkább ez a közcsehnyelv. Az irodalmi cseh, azaz a ''spisovná čeština'' már csak az oktatásban, vagy a hivatali életben játsszik szerepet. Egyre többen bevallják, hogy a cseh irodalmi nyelvet inkább a morvák beszélik, akik Csehországba érkeznek, vagy épp ott élnek. Ugyanakkor az elcsehesedett morvák nyelve, akik nem fogadják el, vagy nem tudják elfogadni a közcseh nyelvet. Mindez arra utal, hogy a morva nyelvnek Csehországban nagyon alacsony a presztizse. Morvaországban a közcseh erőszakos terjedésétől idegenkednek az emberek, ezért ragaszkadnokragaszkodnak a területen az irodalmi cseh használatához, vagy pedig a morva nyelv bevezetéséhez. Hogy ez miként fog sikerülni, egyelőre kérdéses, de a morva sztenderdizálást már [[Zbyšek Šustek]] is javasolta 1998-ban [[Észtország]]ban, amely azonban a morvák részéről mindenesetre tartózkodást váltana ki, addig a csehek megpróbálnak majd gúnyt űzni belőle. Maga persze az ötlet a nyugat-európai tendenciáknak megfelel, sőt egyenes természetes folyamatnak tekinthető.

A közép-morva nyelvjárás északon [[Zábřeh]] és [[Šumperk]] városáig, délen az osztrák határig terjed egészen [[OlmoucOlmütz]] és a morva főváros [[Brno]] irányába. A kelet-morva nyelvjárások a szlovák határ mentén vannak, amely a szomszédos szlovák nyelvjárásokkal egy kontiuumot alkot, a két nyelvjárás tulajdonképpen egymásba vált és szinte megegyezik, ahogy ez a szláv nyelveknél természetes. Az északi dialektuscsoport nyelvjárásai közelednek a [[lengyel nyelv|lengyel]] és a [[Sziléziai nyelv|sziléz nyelv]] felé, a sziléziai nyelvjárásokkal alkotnak kontinuumot.

A morva a csehek számára aránylag jól érthető, de ugyanez a helyzet több más szláv nyelveknyelv esetében is. A cseh nyelvben diftongizáció (ej, ou) kettőshangzók jelenléte figyelhető meg és keményen az ''u, i'' hangok hangsúlyozása. A morva nyelvben dediftongizáció érvényesül és a kemény ejtett, hosszú ''u, i'' magánhangzók lágyulnak az északi és keleti nyelvjárásokban.