„Jénai csata” változatai közötti eltérés

|képleírás=A[[I. császáriNapóleon gárdafrancia császár|Napóleon]] és Napóleona császári gárda a jénai csatában

|parancsnokok1=[[I. Napóleon francia császár|I. Napóleon]]

[[III. Frigyes Vilmos porosz király]] háborúra készülve [[1806]] júliusában titkos szövetséget kötött [[Oroszország]]gal. Október elején a porosz-szász sereg [[Károly Vilmos Ferdinánd braunschweigi herceg]] vezetésével lassan vonult nyugat felé [[Szászország]]on keresztül, a franciák nyugati összeköttetését veszélyeztetve. [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] a [[Türingiai-erdő]] keleti végénél hirtelen északra fordult, hogy elvágja a poroszokat az [[Elba (folyó)|Elbától]], és csatára kényszerítse őket még az orosz csapatok beérkezése előtt. A porosz–szász csapatoknak vissza kellett fordulniuk a támadás kivédésére. [[III. Frigyes Vilmos porosz király|III. Frigyes Vilmos]] kb. 63 000 embert adott [[Károly Vilmos Ferdinánd braunschweigi herceg]] parancsnoksága alá [[Auerstädt]]nél és kb. 51 000 főt állított [[Hohenlohe-Ingelfingen Frigyes Lajos]] herceg vezénylete alatt a [[Weimar]] és [[Jéna]] közötti 24 km-es frontvonalra.

[[1806]]. [[október 14.|október 14-én]], nem sokkal virradat után [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] – a 96 000 fős seregéből csak 54 000 katonát vetett be – rajtaütött [[Hohenlohe-Ingelfingen Frigyes Lajos|Frigyes Lajos]] 38 000 emberén. Délután 15 órára a francia csapatok legyőzték a porosz-szász csapatokat és a beérkező 13 000 fős erősítést is.

A jéna-auerstedti ütközet után [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] hat hét alatt meghódította [[Porosz Királyság|Poroszország]]ot, még mielőtt [[Orosz Birodalom|Oroszország]] segítséget küldhetett volna szövetségesének. A háborút lezáró [[Tilsiti béke|tilsiti békében]] pedig Poroszország területe a korábbinak felére csökkent.