|
== Élete ==
Eredeti neve ''David Grüen''. Apja Victor Grüen ügyvéd, anyja Sheindel Fridman. 12 évesen elhatározta, hogy politikával akar foglalkozni. 14 évesen két idősebb társával együtt létrehozta az ''Ezra'' ifjúsági mozgalmat, hogy a [[Palesztina (régió)|Palesztinába]] való kivándorlást segítsék elő. 16 évesen [[Varsó]]ba ment, hogy ott megszerezze az érettségijét. Közben, hogy eltartsa magát, egy modern szellemű héber iskolában tanított. 17 évesen csatlakozott a ''Po’alei[[Póalé Zion'']] ([[cionizmusCionizmus|Cionista]] Munkások) mozgalmához. 1905-06 között [[Orosz Birodalom|Oroszországban]] kétszer letartóztatták forradalmi-cionista tevékenysége miatt. A második letartóztatásakor csak egy barátjának az 1000 rubelje mentette meg a szibériai fogságtól. Kiszabadulása után elhatározta, hogy Palesztinába megy. Először Odesszába[[Odessza|odesszába]] ment és ott egy orosz kereskedelmi hajóra szállva indult el az Ígéret Földjére, ''EretzErec YisraelJiszráél''-be.
1906. szeptember 9-én érkezett [[Jaffa|Jaffába]] az akkor 21 éves David Grüen. Földművesként kezdett el dolgozni, de hamarosan [[Malária|malária]] döntötte le a lábáról és egy orvos javasolta neki, jobban tenné, hogy ha elhagyná az országot, mivel a klíma nem az ő egészségének való. De ő kitartott és ekkor választotta a Ben-GurionGúrión nevet, amelyiket szívesebben használta, mint az orosz nevét. Ez a név egy zsidó vezető neve volt a római kori Palesztinában a [[Második Templom|második templom]] lerombolásakor.
Támadta azokat a zsidó földtulajdonosokat, akik inkább az olcsó arab munkaerőt alkalmazták a frissen érkezett zsidók helyett. Sokszor sztrájkokat szervezett ezek elérése céljából. Egy hónappal Palesztinába érkezése után már részt vett a [[Jaffa|Jaffában]] tartott PoaleiPóalé Zion gyűlésén, ahol beválasztották a 10 fős bizottságba. Titokban egy [[Ramleh]]-i arab kocsmában találkoztak, ahol megalkották az ún. Ramleh-i[[Ramlehi program|ramlehi programot]], amiben kifejtik, hogy ''„A párt célja: a zsidó emberek politikai függetlensége ebben az országban.”''
DavidDávid Ben-GurionGúrión 1910-ben [[Jeruzsálem]]ben csatlakozott a [[cionizmusCionizmus|cionista]] [[Munkásmozgalom|munkásmozgalom]] ''(Po’aleia [[Póalé Zion]])'' ''Ahdud''[[Ahdúd]] (Egység) című újságának szerkesztőbizottságához. 1911-ben a Bécsben tartott PoaleiPóalé Zion világkongresszusán képviselte Palesztinát. 1911-től jogot tanult a [[Konstantinápoly|konstantinápoly]]i egyetemen. Amikor kitört az [[I. világháború]], már Palesztina felé tartottak nyári vakációjukra egy orosz hajóval, de egy német hajó megtámadta őket.
A Palesztinában zsidó önkéntes milíciát szerveztek a [[zsidók]] elleni támadások miatt. 1915 elején [[JemalDzsemal Pasa]], mivel látta, hogy neveik az elkövetkező cionista kongresszusi listán szerepelnek, száműzte őket az Oszmán birodalomból. Egyiptomba távoztak azon év márciusában. Ben-GurionGúrión segített a [[Zsidó Légió]] létrehozásában, amelyet Angliában állítottak fel és majd később [[Egyiptom]]ba helyeztek át. Később az [[Amerikai Egyesült Államok]]ba ment, hogy ott fiatal zsidókat toborozzon a Zsidó Légió számára és arra biztassa őket, hogy Palesztinába kell és érdemes jönniük a háború után. Mindezen tevékenységek közepette megismerkedett Paula Munweis-elszel és 1917. december 5-én délelőtt 11.30-kor titokban összeházasodtak [[New York]]ban, a City Hallban. Amikor a [[Balfour-deklaráció]] (1917. november 2.) köztudomásra jutott, Ben-GurionGúrión éppen az USA-ban volt és ezt írta [[Háim Weizman]]nak: ''„Britannia nem adta vissza nekünk Palesztinát… [de] Britannia …elismert minket, mint nemzetet és a jogunkat egy országhoz. De csak a héber emberek tehetik ezt kézzelfoghatóvá, csak az ő lelkükkel, az erejükkel és tőkéjükkel, építhetik fel a Nemzeti Otthonukat és érhetik el a nemzeti újjászületésünket.”'' A háború után megalakították a [[HistadrutHisztadrút]]-ot ([[Zsidó Munkások Általános Szövetsége]]), 1920. decemberében, és meg is választották a főtitkárának. Ezzel ő lett a főtitkára az egyedüli, szervezetileg elismert politikai formációnak Palesztinában. A tagsági könyvének a száma a hármas volt. A HistadrutHisztadrút célja: [[Izrael]] állam megalakításának elősegítése. Ez volt Ben-GurionGúrión válasza a Balfour-deklarációra.
[[1921]]. márciusában létrehozták a [[HaganahHaganá]]-t, mint ‘véderőt’. 1930-ban részt vett a [[MapaiMapaj]] (Izrael Földjének Munkáspártja) megalapításában. 1930. szeptemberében [[Berlin]]ben ő nyitotta meg a [[Zsidó Munkások Világkongresszusa|Zsidó Munkások Világkongresszusát]]. 1935-ben a [[Zsidó Ügynökség]] végrehajtó bizottságának elnöke lett, egészen 1948-ig. 1939-ben megszületett a MacDonald-féle [[Fehér Könyv]] (1939. május 7.), amely nem tagadja meg a [[Balfour-deklaráció]]t, de nem jelenti azt, hogy ''„Palesztinát zsidó állammá alakítják át.”'' Ez a lépés Ben-GurionékatGúriónékat arra ösztönözte, hogy Anglia ellen elindítsák a harcos [[Cionizmus|cionizmus]]t. Így fogalmazta ezt meg: ''„Úgy harcolunk a háborúban, mintha nem lenne Fehér Könyv, és úgy harcolunk a Fehér Könyv ellen, mintha nem lenne háború.”'' Ben-GurionGúrión és más angolbarát cionista vezetőket London magatartása arra ösztönzött, hogy megszerezzék az [[Amerikai Egyesült Államok]] támogatását. 1942. május 11-én megalkották a [[Baltimore-programotprogram]]ot, amelyben elutasítják az 1939-es Fehér könyvet és [[Izrael]] állam megalakítását teszik céljaik elérésének első helyére. David Ben-GurionGúrión 1945. június 26-án [[New York]]ban egy sajtótájékoztatón ezeket mondta: ''„Ha a Brit kormány tényleg fent szándékozik tartani a hatalmát és kierőszakolni a Fehér Könyvet, akkor neki állandó és brutális erőt kell alkalmaznia.”''
[[1945]]. [[október 1.|október 1-jén]] Ben-Gurion kiadta a parancsot a britek elleni harc megkezdésére. Az első katonai akciót október 9-én hajtották végre, amikor is egy fogolytábort támadtak meg [[AtlitAtlít]]nál, és 200 foglyot szabadítottak ki. 1946. június 28-a [[Fekete Szombat]], a britek az összes cionista vezetőt elfogták, kivéve Ben-GuriontGúriónt, mivel ő [[Párizs]]ban tartózkodott. Itt [[Ho Si Minh]] felajánlotta a zsidóknak a közép-[[vietnam]]i felföldet zsidó hazának.
[[1948]]. [[május 14.|május 14-éről]] 15-ére virradóra a brit mandátum megszűnt Palesztinában, és május 14-én 16 órakor megszületett [[Izrael]] állam. 15-én az összes arab állam egyszerre támadt Izraelre. 1949. elejére megvédte területeit és még növelte is azt. Ben-GurionGúrión sikeresen valósította meg az álmát és védte is azt meg. 1948-től miniszterelnök és még 15 évig állt az állam élén, mint miniszterelnök 1963-ig, kivéve 1953-55. között. Politikai működése idején az ország még két háborúból került ki győztesen. Az ország népessége megháromszorozódott, 0,5 millióról 1,5 millióra emelkedett. 1965-ben megalapította a [[RafiRáfí]]-t (Izraeli Munkások és Nem-Partizánok Listája). Habár elvesztette pártjának vezető szerepét, a [[Knesszet]]ben egészen 1970-ig tevékenyen részt vett, és utána visszavonult a politikából és egya [[Negev-sivatag]]ban lévő kibucba költözött, [[SdeSdé BokerBóker kibuc]]-ba költözött. [[Tel-Aviv]]ban halt meg 1973. december 1-jén.
== Felhasznált irodalom ==
|
