„Samarjai Máté János” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
linkek
42. sor:
Békítő kísérletére [[Lethenyei István]], lutheránus [[csepreg]]i prédikátor így válaszolt neki: „Mi a kálvinistákat lelki atyánkfiának nem ismerjük és soha azokat nem akarjuk ismerni”.
 
Pedig nagy szükség lett volna az összefogásra az elkülönülés helyett, hiszen az ellenreformáció ebben az időszakban a legaktívabb. Azt a módszert választották, hogy nagyobb rangú földesurakat térítenek vissza, így azok falvaikban is erőszakkal katolizálják jobbágyaikat. Samarjai halála (1652) után Halászi, az a mezőváros, amely a 17. században az ő idején szellemi központ a [[Szigetköz]]ben elveszítette jelentőségét és református hitét is. A visszatérítést a magyaróvári kapucinusok kezdték meg, majd [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] lányaleányának, [[Habsburg–Lotaringiai Mária Krisztina főhercegnő|Mária Krisztina főhercegnő]] nyomására 1777-ben rekatolizálnakrekatolizáltak, új templomot építeneképítettek.
 
Az általa képviselt „békéltetés” (irenizmus) nem elvetendő, és nem biztos, hogy ennek oka a szolgai félelem, anyagi javak, protekció megszerzésének vágya, hízelgés stb. Nem kell, hogy egyik v. mindkét fél a békesség kedvéért letérjen az igazság útjáról, lehetnek közös igazságok is. Ma sem jönnek rá sokan, hogy a béke is érték, amely nyugalmat, biztonságot, jólétet hozhat.