„Jarosław” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
építés alatt |
még készül |
||
1. sor:
{{építés alatt}}
{{Lengyel település infobox
| név = Jarosław
| kép = Jarosław kościół dominikanów.JPG|thumb|dominikánus templom
| címer = POL Jarosław COA alt.svg
| vajdaság = Kárpátaljai
| járás = Jarosław
| körzethívószám = (+48)16
| rendszám = RJA
| terület = 34,61
| szélességi fok = 49
| szélességi ívperc = 47
| hosszúsági fok = 22
| hosszúsági ívperc = 41
| szöveg pozíciója = left
| weboldal = http://www.jaroslaw.pl
}}
'''Jarosław''' ({{jiddisül|יאַרעסלאָוו}} ''Yareslov'', {{németül|Jaroslau}}, {{ukránul|Ярослав}}) [[város]] [[Lengyelország]]ban, a [[Kárpátaljai vajdaság]]ban, a [[San]] folyó partján.
==Története==
Délkelet-Lengyelországban, a San folyó fölötti magasparton elterülő Jarosławot feltehetően a névadó,
a X-XI. század fordulóján uralkodó halicsi fejedelem, Bölcs Jaroszláv alapította. A település 1375-ben
nyert városjogot. 1382-től kezdve tartósan Lengyelország része lett. Az első magyar-lengyel unióval
(1370) kapcsolatban a magyar királyok lemondtak Halicsra vonatkozó területi igényükről.
Jarosław egészen a XVII. századig fontos kereskedelmi gócpont volt. Itt feküdt a Magyarország és
Ukrajna, valamint a Kelet-Nyugat közötti árucsere forgalom útvonala. Jelentős vásárokat tartottak a
városban. A San az áruval megrakott bárkák útvonala volt. 1615-ben a bencés apácák számára
kolostort alapítottak. A gótikus-reneszánsz apátsági templomot a nácik börtönnek használták.
1625-ben a vásár alkalmával tűz ütött ki, amely sok emberáldozatot követelt. Ettől kezdve megszakadt
a város fejlődése. A város plébániatemploma ezt követően épült újjá barokk stílusban. 1683-ban a
városban várta a győztes bécsi csatából hazatérő királyi férjét, a törökverő Sobieski János királyt
felesége, Mária királyné.
1711-ben a magyar szabadságharc leverése után II. Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós hosszabb
ideig tartózkodtak a városban, és tárgyalásokat folytattak I. Péter orosz cárral.
| |||