„Újépület” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Építése: nem Széchényi, hanem Széchen (v. Szécsen) Miklós v. Antal közül valamelyik
8. sor:
Az épület négyszög alakú volt, a földszinten kívül még két emelettel rendelkezett. Négy sarkán kisebb, de egy emelettel magasabb négyszög alakú épületrészeket emeltek, melyeket a főépületettel rövid melléképítmények kapcsoltak össze, úgy hogy a deréképület az erősségnek mintegy középfalát, a négy saroképítmény pedig annak bástyáit képezte. A nagyobb homlokfalak 100 ölnél hosszabbak, a belső főudvar majdnem 10 000 négyszögölnyi teret foglalt el. Különösebb építészeti értéke az épületnek nem volt. A rejtélyes alkotmány homoksivatag közepette emelkedett, ugyanis az akkori város végházai s a megkezdett építmény között még jókora térség terült el, melyet meg nem kötött fövény borított. II. József halálakor a munka még nem volt befejezve, s az időközben kitört [[napóleoni háborúk]] gátolták az építkezés folytatását. [[1793]] és [[1796]] között használták börtönként, az elfogott francia tisztek raboskodtak itt.
 
[[1802]]-ben eladni készültek az épületet, a [[prága]]i zsidók már ajánlatot is tettek rá. Gróf SzéchenyiSzéchen akkori kamaraelnök hathatós fölterjesztéseket tett a szándékolt eladás ellen, mivel az épület a magyar papság elkobzott javaiért kapott pénzen készült el. Az eladására így nem került sor, azonban az építés folytatásához csak [[1814]]-ben fogtak, s mikor az épület elkészült, az újonnan szervezett ötödik tüzérezred tanyájává rendelték azt.
 
== A kivégzőhely ==