„Csillagtérkép” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Történetük: link korr |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Keresztény –> Kereszténység |
||
28. sor:
Új csillagképeket vezetett be a lengyel Jan [[Hevelius]] ([[1690]]), többek között királya és pártfogója miatt a [[III. János lengyel király|Sobieski]] Pajzsa nevűt. A francia [[Nicolas Louis de Lacaille|Lacaille]] is több déli csillagképet nevezett el. Ezek egy része megmaradt, mások az [[1928]]-as szabványosításkor eltűntek; így például a magyar [[Hell Miksa]] által költött [[György Hárfája]] is.
Az [[ellenreformáció]] és a [[barokk]] időszakában egyes túlbuzgó térképészek a teljes „pogány” csillagtérképet [[Kereszténység|keresztény]] csillagképekre cserélték le: így lett [[Andreas Cellarius]] térképén [[1708]]-ban a [[Zodiákus|12 állatövi csillagkép]]ből a 12 [[apostol]], az ''Argonauták hajójá''ból ''[[Noé]] bárkája''.
A csillagképek a 19. század elejéig az európai térképeken mindig [[Mitológia|mitologikus]] alakjaik részletgazdag rajzával együtt jelentek meg: olyan csillagtérkép, ahol csak a csillagok lettek volna feltüntetve, elképzelhetetlen volt, még a török–arab világban is. A csillagászok panaszkodtak is, hogy a mitologikus ábrázolások áttekinthetetlenné teszik a térképeket. Az első olyan csillagtérképek, melyek a maiakhoz hasonlóan csak a csillagképek körvonalait vonalakkal kötötték össze, a kínaiaknál jelentek meg. A [[17. század]]tól több olyan kínai csillagtérkép készült, melyek készítésében európaiak is részt vettek. Az első széles körben ismert európai térképet, mely csak vonalakat használt, [[Charles Dien]] készítette [[1851]]-ben. Később a képek és vonalak teljesen eltűntek és a nagy csillagabroszokon már csak a fekete pontok maradtak.
| |||