Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Bottal végzett egyértelműsítés: Keresztény –> Kereszténység
'''[[Svájc]] zászlaja''' a világon használt két négyzet alakú lobogó egyike. A másikat a [[Vatikán zászlaja|Vatikán]] használja. A konföderáció ugyan az egyik legkorábban létrejött független államok közé tartozik, jelenlegi lobogója mégis igen rövid múlttal rendelkezik. A zászló mai formáját [[1889]]-ben érte el, és az alapvető motívumai is legkorábban a [[14. század]]ban körvonalazódhattak. A svájci lobogó piros háttér előtt egy egyenlő téglalapokból álló fehér keresztet formáz. A kereszt arányait pontosan rögzíti az ország alkotmánya. Ezek szerint a kereszt középpontja pontosan a négyzet átlóinak metszéspontjában van, és karjainak hossza hatszorosa szélességéhez viszonyítva. A négyzet alakot a svájci felségjelzésű hajókon a megszokott 2:3 arányú lobogó váltja fel.
 
A svájci lobogó története egy népszerű legenda szerint egészen a [[Római Birodalom]] idejéig nyúlik vissza. Eszerint a vörös mezőben lévő fehér kereszt valamikor a [[Thébai Légió]] jelvénye volt. A légiót [[Szent Móric]] vezette, és kizárólag [[keresztényKereszténység|keresztényekből]]ekből állt. A császár [[302]]-ben kivégeztette Móricot és egész légióját, mivel azok megtagadták az engedelmet az uralkodó keresztényüldözési parancsa hallatán. Pár évvel halála után Móricot szentté avatták, és utólag nemesi ranggal tisztelték meg. Móric nemesi címerén egy fehér kereszt szerepelt vörös háttérrel.
 
A legendák mellett azonban sokkal valószínűbb, hogy a mai zászló kialakulására a [[Német-római Birodalom]] jelvényei hatottak. A Szent Birodalomban háromféle birodalmi jelkép volt. Egyrészt a sárga mezőben szárnyait széttáró fekete sas a [[császár (uralkodó)|császár]] jelképe volt. Az uralkodó ezzel jelezte, hogy a római császárok közvetlen leszármazottja. Ezek a motívumok több kanton zászlajában is megjelennek. A birodalom lobogója egy vörös mezőben fekvő hosszított fehér kereszt volt. Ez jelezte, hogy a császár a kereszténység védelmezője is. És volt egy harmadik zászló is, amelyet gyakran neveztek ''Blutbann''-nak, hiszen teljesen vörös volt. Az egyszínű lobogó az uralkodó hatalmát szimbolizálta élet és halál felett. Eredetileg a császár igazságszolgáltatásának jelképe volt, de ezt a zászlót kapták az autonómiát kiharcoló városállamok is. A néha fehér kereszttel ellátott lobogó ezért a szabadság és függetlenség jelképévé is vált. Ezen sémákat a svájci kantonok nagy része felvette saját jelképei közé.
117 228

szerkesztés