„Szászlekence” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{Román település infobox | román név = Lechinţa | magyar név = Szászlekence | német név = Lechnitz | történelmi régió = Erdély | fejlesztési régió …” |
(Nincs különbség)
|
A lap 2011. szeptember 15., 16:35-kori változata
Szászlekence (románul Lechniţa, németül Lechnitz, erdélyi szász nyelvjárásban Lachenz) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.
| Szászlekence (Lechinţa, Lechnitz) | |
.JPG) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Beszterce-Naszód |
| Község | Szászlekence |
| Rang | községközpont |
| Polgármester | Romeo-Daniel Florian (PSD) |
| Irányítószám | 427105 |
| Körzethívószám | 0x63[1] |
| SIRUTA-kód | 33444 |
| Népesség | |
| Népesség | 2644 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 97 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 300 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 01′ 10″, k. h. 24° 20′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 10″, k. h. 24° 20′ 01″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
Besztercétől 24 km-re délre, Szászszentjakab, Vermes, Kékesújfalu és Tacs között fekvő település.
Története
1285-ben Lekicencha néven említik először az oklevelek. A település alapítói erdélyi szászok voltak.
A falu lakossága a reformáció idején felvette a lutheránus vallást.
Szászlekence a trianoni békeszerződésig Beszterce-Naszód vármegye Besenyői járásához tartozott.
1940-ben a II. bécsi döntés visszajuttatta a települést Magyarországnak. 1944 október 11.-én a falu mellett heves csata zajlik le a szovjet és a Sebő Ödön vezette magyar utóvédek között. [2] A falu német lakosságának nagy része, már ezt megelőzően elmenekült és soha többé nem is tért haza, a többieket a háború után kitelepítették. A háborút követően Szászlekence ismét Románia része lett.
Lakossága
1910-ben 2355 lakosából 1360 német, 562 román, 225 cigány és 208 magyar nemzetiségű volt.
2002-ben 2795 lakosa volt, ebből 2119 román, 566 cigány, 97 magyar, 9 német és 4 ukrán nemzetiségű volt.
Látnivalók
- Lutheránus temploma szerkezete alapján a 12. században épülhetett, várfal veszi körül. Eredetileg román stílusban épült, de a későbbi javítgatások során gótikus elemeket is kapott. A templom középkori emléke egy kehely, melyen már reneszánsz díszítés látható és valószínűleg a 16. században készült. A tmplomot Szent Jakab tiszteletére szentelték fel.
- A falu mellett egy, a 15. század második felében épült kápolna látható, melyet Szent István király tiszteletére szenteltek fel.
Forrás
- Léstyán Ferenc: Megszentelt Kövek, Gloria Könyvkiadó, Kolozsvár, 1996.
Hivatkozások
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
- ↑ http://www.hatarvadasz.hu/Irodalom/seboodon/index65.html