„Lucius Valerius Flaccus (Kr. e. 195)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a linkjav Cethegus |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Gallok –> kelták |
||
1. sor:
'''Lucius Valerius Flaccus''' (?–[[i. e. 180|Kr. e. 180]]) [[római Birodalom|római]] politikus, hadvezér, az előkelő [[Valeria gens]] tagja volt.
[[Kr. e. 201]]-ben aedilis curulis volt, majd [[Kr. e. 202]]-ben [[praetor]]rá választották, és Szicília irányítását bízták rá. [[Kr. e. 195]]-ben [[consul]] volt az [[Marcus Portius Cato Maior|idősebb Cato]] kollégájaként, és ugyanebben az évben a [[pontifex]]i kollégium tagjává vált [[Marcus Cornelius Cethegus (Kr. e. 204)|Marcus Cornelius Cethegus]] helyén. Hivatali évében a [[boik]] ellen harcolt a [[Pó-síkság]]on, és a nyár folyamán súlyos vereséget mért rájuk: mintegy nyolcezer ellenséges katona elesett, a maradék szétszóródott. Az év hátralevő részét a háborús pusztítások orvoslásával töltötte [[Cremona]] és [[Piacenza|Placentia]] városában. A következő évben proconsulként a térségben maradt, és [[Milánó|Mediolanum]] mellett döntő győzelmet aratott a [[Pó]]n korábban Dorulacus vezetésével átkelt [[insuberek]], [[kelták|gallok]] és [[boik]] felett. A források tízezres veszteségeket tulajdonítanak a barbároknak.
[[Kr. e. 191]]-ben consulviselt létére [[Manius Acilius Glabrio]] alatt szolgált [[legatus]]ként a [[második makedón háború]]ban. Egyik feladata az volt, hogy kétezer válogatott katonájával megszállja a [[thesszália]]i [[Rhoduntia]] és [[Tichius]] erődjét. [[V. Philipposz makedón király|V. Philipposz]] hadserege tévedésből túlzottan megközelítette a római állásokat, amit észrevéve pánikszerű menekülésbe kezdett, Flaccus hadai pedig komoly pusztítást vittek végbe a makedónok körében. [[Kr. e. 184]]-ben régi kollégájával, Catóval közösen volt [[censor]], ugyanakkor [[princeps senatus]]szá is megválasztották.
| |||