„Kassúk” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
18. sor:
[[Hammurapi babiloni király|Hammurapi]] utódjának, [[Szamszu-ilúna|Szamszu-ilúnának]] kilencedik uralkodási évében már a kasszitákkal kellett hadakoznia (kb. i.e. 1741). Ekkor még fennmaradt a Babiloni Birodalom, de a kassziták kiterjesztették befolyási övezetüket a ''lullubiak'' területére, amellyel közvetlen határosak lettek az [[Esnunna]] központú Nawar kerülettel.
Babilon végül a [[hettiták|hettita]] [[I. Murszilisz hettita király|I. Murszilisz]] hadjáratával roppant meg, az ''amoriták'' helyét a ''[[Tengerföld]]'' korábban már függetlenedő fejedelmei foglalták el, és [[II. Agum]] is jelentősen kiterjesztette érdekszféráját. Sőt [[Assur-bán
A tengerföldi uralkodók hatalmát viszont [[Elám]] egy támadása ingatta meg, előkészítve a terepet a kasszitáknak. A babiloni hatalomátvételt megelőzően az ókori Kelet politikailag stabilizálódott, de egy kényes egyensúlyi helyzetben. [[Hettiták|Hatti]] még mindig nem tudott kilépni a gyengülő [[Mitanni]] árnyékából, de egyre kevesebb befolyást engedett meg. Ugyanakkor Mitannit gyengítette a hettita ''szakadárkodás'', és bár szilárdan tartotta magát Felső-Mezopotámiában, s [[Vassukanni]]ból még mindig nagyhatalmat kormányoztak, a hanyatlás első kézzelfogható jeleként [[IV. Thotmesz]] egyik felesége [[Artatama]] király leánya lett, majd [[III. Amenhotep]] Artatama utódjának, [[Suttarna]] királynak két, valamint [[Tusratta]] egy lányát is feleségül kapta. Az első tengerföldi dinasztia egészen 1371-ig vissza tudta tartani a kasszita törzsszövetség zsákmányra éhes hadait, melyek nagy harcértéket képviseltek ugyan, de szervezetlen ''bandákban'' fosztogattak. Egyiptom pedig III. Amenhotep haláláig (1364 vagy 1355) a térség legerősebb állama maradt.
| |||