„Luna–9” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
külső hivatkozások: a gyártó honlapján |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
41. sor:
|fékezés módja =
}}
[[1966]]. [[január 31]]-én parkoló pályáról indított Luna–9 holdszonda a [[Szovjetunió|szovjet]] [[Luna-program]] első űreszköze a [[Hold]] felszínén. A szondát a [[Lavocskin-tervezőiroda]] fejlesztette ki és építette. Luna-9 volt a puha-leszállásra tett tizenkettedik szovjet kísérlet. A holdszonda a szállító, fékező és a leszálló egységből állt. A műhold február 3-án a [[Viharok Óceánja]] medencében, egy névtelen kráterben landolt, amely a 64 kilométer átmérőjű [[Cavalerius]] gyűrűs hegység szomszédságában található, az [[Oceanus Procellarum]] medence belsejében. A kráter átmérője 15 méter, mélysége 1 méter. Holdat-érés után 5 perccel rádió összeköttetést, 7 óra múlva elkezdte küldeni az elsőt kilenc képet (öt panoráma) a hold felszínéről.
75 órán át hét rádió-összeköttetés alkalmával 8 óra 5 percig tartott hírkapcsolatot. A képek a közeli és a horizont 1,4 kilométer távolságra lévő sziklák nézeteit tartalmazták. Az utolsó kapcsolat a szondával [[1966]]. [[február 6]]-án volt.
==Fékező egység==
A Föld-Hold szakaszon pályakorrekcióra, valamint a Holdra való leszálláshoz szükséges fékezés végrehajtására szolgált. Főbb összetevői: vezérlőrész, tüzelőanyag és oxidálóanyag tartályok, műszerrekesz, hatóműrész.
==Leszálló egység==
Egy felszíni szonda, amely 100 kilogramm tömegű, 60 centiméter átmérőjű gömbtartály. A tartályban programidőzítési eszköz, hőellenőrző rendszer, képfelvevő rendszer, kozmikus sugárzásdetektorok, rádió adó-vevő berendezés, vezérmű, hőszabályozó rendszer és akkumulátorok voltak elhelyezve. A gömbtartály felülete négy burkolólapnak – amely az antenna szerepét is betöltötte, továbbá rúdantennáknak, fotometrikai skáláknak és tükröknek, valamint az optikai ablaknak adott helyet.
==Tudományos eredmény==
* az első űreszköz, amely sima leszállást hajtott végre egy idegen égitest, a [[Hold]] felszínén,
* az első helyszíni panorámafelvételeket készítette és közvetítette a [[Föld]]re,
* mérései megállapították, hogy a Hold felszínét nem borítja a korábban gondolt porréteg,
== Források ==
* {{cite journal |title=újságcikk|year = 1966| journal = [[Repülés]] | volume =1966. XIX. évfolyam 6. szám}}
* [[Almár Iván]]: Űrhajózási Lexikon – 1981. Akadémia Kiadó/Zrínyi Katonai Kiadó ISBN 963 05 2348 5
==Külső hivatkozások==
| |||