„Herma” változatai közötti eltérés

A '''herma''' szó görög eredetű. Eredetileg olyan négyszögletű kőoszlopot jelent, amelyen csak a fejet és a falloszt (nemi szervet) faragták ki. Elnevezésük állítólag onnan ered, hogy a [[pelaszgok]] fej és láb nélkül ábrázolták [[Hermész]] istent. A későbbi korokban Athénban a hermákat Hipparchos honosította meg, ezeket a remekműveket általában tereken állíttatta fel és feliratokkal díszíttette őket. A meghonosításuk után szépen lassan bekerültek a lakásokba is, ám feltehetően eredetileg csak szobrászati kísérletek voltak, melyeken a későbbi korok sem változtattak. A későbbi [[Olaszország]] területén is találunk hermákat, melyek feltehetőleg [[Görögország]]ból kerültek ide, itt határkövek szerepét töltötték be. Ezeken felül az ókorban hermáknak nevezték az utak mellett található egyfajta kőhalmokat is, amelyek útmutatásként szolgáltak az utazónak, hogy ne tévedjen el. Az utazó, aki arra tévedt, hálából rádobott még egy követ a segítség megköszönéseképpen. Előfordultak az ókorban úgy nevezett kettős hermák is, ilyen az [[athén]]i stadion feltárásakor megtalált Apolló és Hermész herma is.