„Gábriel arkangyal” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Robot: Automatikus szövegcsere (-Magyar Katolikus Lexikon +Magyar katolikus lexikon)
10. sor:
A későbbi keresztény hagyomány [[Mihály arkangyal]] és [[Rafael arkangyal]] mellett Gábrielt is az arkangyalok közé sorolta. Gábor főangyal, a [[Biblia]] szerint az Úr előtt álló hét főangyal egyike (Tób 12,15; Lk 1,19).Az [[Üdvözlégy]] ima pedig a Máriához intézett szavaival kezdődik.
 
Egy legenda szerint [[III. Ottó német-római császár]] a lengyel uralkodónak ígérte Attila koronáját, miközben azt [[I. István magyar király|István a magyarok fejedeme]] is követelte. III. Ottó [[1000]]-ben megkerestette és személyesen föl is tárta [[I. Károly frank császár|Nagy Károly]] sírkamráját, ahol megtalálta a koronázási jogart és a koronát, s Ravenna érintésével Rómába vitte, ahova 1000. október 2-án érkezett meg. - Ottó és [[II. Szilveszter pápa]] úgy döntött, hogy a koronát a lengyel uralkodónak szolgáltatják ki. II. Szilveszter pápa azonban álmot látott, melyben Gábriel arkangyal arra figyelmeztette, hogy a koronát ne a lengyel királynak adja, hanem annak a követnek, aki másnap reggel érkezik. Másnap reggel az Arsakida-Árpád családból származó István magyar fejedelem követe, [[Szent Asztrik|Asztrik apát]] érkezett és kérte a koronát. Szilveszter pápa megáldotta a koronát, és egy apostoli keresztet is küldött vele együtt, valamint egy levelet, melyben a magyarok királyát apostoli jogokkal ruházta fel. Ezzel kinyilvánította, hogy a koronát nemcsak az Istentől származó földi hatalom közvetítőjének, hanem egyben a magyar állam megtestesítőjének is tekinti.<ref>[http://lexikon.katolikus.hu/M/Magyar%20Szent%20Korona.html Magyar katolikus lexikon > M > Magyar Szent Korona]</ref>
 
Gábriel arkangyal csak [[1921]]-ben került be a hivatalos rőmai katolikus [[kalendárium]]ba, ekkor ünnepét március 24-ére tették. [[1969]]-től azonban Szent Mihállyal és Szent Rafaellel együtt szeptember 29-ére tették [[Római katolikus egyház|római katolikus]] ünnepét. Az [[Ortodox kereszténység|ortodox egyházakban]] november 8-án ünneplik, de megemlékeznek róla március 26-án és július 13-án is.
 
Gábrielt az [[iszlám]] is tiszteli (arab neve Dzsibril''Dzsibríl'' vagy ''Dzsibráil)'', ugyanis hitük szerint ő az, aki az [[elrendelés éjszakája|elrendelés éjszakáján]] feltártaés azt követően eljuttatta [[Mohamed próféta|Mohamed prófétánakprófétához]] aIsten [[Korán]]tszavát, és egyben ő a [[SzentlélekKorán]] ist.
 
Az [[ezoterika|ezoterikus tanokban]] ő az igazság [[angyal]]a és a [[Édenkert]] őrzőjének a feje.<ref>[http://xoomer.virgilio.it/terembura/vegyes/monda/monda/42eletfa.html Keszilla: A kabbala megértésének kulcsa]</ref> Gabriel arkangyal náluk a remény angyala, aki mindig reményt ad az embereknek, valamint a halak, a rák és a skorpió horoszkópú emberek védőszentje. Ábrázolása mindig valami fensőbbségeset sejtet mindenkivel, amitől (akárcsak [[Mihály arkangyal]]tól) a gonosz fél. Hatalmas szárnyakkal ábrázolják, mely a természetfeletti erejét jelképezi. Ő üldözte ki Ádámot és Évát a Paradicsomból.