„Lazar Moiszejevics Kaganovics” változatai közötti eltérés

Sztálin halála után miniszterelnök-helyettes lett, de kb. minden tekintélyét elvesztette. Meggyőződéses sztálinista volt. [[1957]]-ben szembefordult a Központi Bizottság desztalinizálást követelő többségével, a személyi kultusz felszámolására irányuló politikával. [[Malenkov]]val és Molotovval együtt kizárták a KB-ből (1957), majd a pártból is ([[1961]], XXII. kongresszus). Idős korára csaknem megvakult. Leginkább azon problémázott, hogy ha [[Vjacseszlav Mihajlovics Molotov|Molotovot]] visszavették a pártba, őt miért nem. David Remnick leír egy esetet, amikor az öreg Kaganovics azt nyilatkozta, hogy nem bánt meg semmit, amit csinált, és nem értette, kinek mi baja [[Sztálin]]nal, ha megmentette a világot a fasizmustól. [[Gorbacsov]] reformjait "katasztrófának" tartotta. 1991. július 15-én halt meg, 3 héttel a rendszerváltás előtt.

 

{{csonk-dátum|csonk-életrajz|2006 júniusából}}

 

{{Portál|Zsidóság}}

[[Kategória:Szovjet politikusok|Kaganovics]]

[[Kategória:Zsidó származású oroszok]]