„Temze-alagút” változatai közötti eltérés

[[London]] délkeleti részén, Rotherhithe és Wapping között nem lehetett hidat építeni a [[Temze]] felett, mert zavarta volna a kikötők hajóforgalmát, de a két part közötti kapcsolat miatt nagy szükség lett volna rá. [[1805]]-ben megalakult a Thames Archway Company, amely azt a célt tűzte ki maga elé, hogy alagúttal köti össze a folyó által elválasztott két városrészt. A társaság Richard Trevithick mérnököt bízta meg a kezdeti lépések felügyeletével. A tesztalagutat a korban szokásos módon építették: a kivájt szakaszt deszkákkal dúcolták alá. Ez azonban nem tartotta meg a meder alatti nedves és omladékony kőzetet, és a vízbetörések miatt a munkát abba kellett hagyni. A társaság [[1809]]-ben feloszlott.<ref name="AX"> Brunel 200: {{cite web | url = http://www.brunel200.com/thames_tunnel.htm | title = The Thames Tunnel | accessdate = 2011-11-10}}</ref> A Thames Archway Company kísérletéhez hasonló okok miatt fulladt kudarcba egy másik kezdeményezés is.<ref name="A5"> Engineering Timelines: {{cite web | url = http://www.engineering-timelines.com/who/Brunel_IK/brunelIK3.asp | title = An Engineering Baptism: The Thames Tunnel | accessdate = 2011-11-10}}</ref>

 

 

Az első téglát Marc Isambard Brunel, a másodikat fia, a mindössze 19 éves, a viktoriánus kor későbbi legnagyobb építésze és mérnöke, [[Isambard Kingdom Brunel]] helyezte el.<ref name="A5"/> A munkások először egy 15,24 méter átmérőjű, 12,8 méter magas téglahengert építettek egy vasgyűrűre, majd belülről elkezdték kiásni a földet. A gyűrű és az építmény a tégla súlyától szép lassan lesüllyedt a föld alá.<ref name="AX"/> Ez a téglahenger lett az alagúthoz levezető akna.